Lassan, de biztosan fogy a magyar, a kormány mégis örül

Lassan, de biztosan fogy a magyar, a kormány mégis örül

Miközben a kormány folyamatosan családpolitikája sikerét méltatja, úgy tűnik, a számok enyhén szólva sem őket igazolják. A Központi Statisztikai Hivatal demográfiai jelentése brutálisan rossz képet fest Magyarország népesedéséről – vagy éppen elnéptelenedéséről. Nyilván nem új jelenség ez, Magyarország demográfiája a rendszerváltás óta folyamatosan tragikus képet mutat, ám a Fidesz-KDNP kabinet egyik fő témája éppen a családpolitika lenne.

Tavaly Magyarország népességének természetes fogyása 40 100 fő volt, ami 6110-zel több az előző évinél. És ugyan ezt még lehetne részben a magyar társadalom hosszú évek óta tartó elöregedésének hatásaként magyarázni, valójában a családi otthonteremtési kedvezmény, és más, nagy dérrel-dúrral beharangozott intézkedések ellenére a házasságkötések számának csökkenése 2,2 százalék volt. És ami még ennél is fontosabb: tavaly 91 600 gyermek született, ami 1463-mal kevesebb, mint 2016-ban.

Mindazonáltal a számok sem riasztják el a kormánypárti politikusokat attól, hogy hurráoptimista nyilatkozatokat tegyenek a gyermekvállalási kedvről. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Miniszterének család- és ifjúságügyért felelős államtitkára alig több mint egy hete beszélt arról, hogy a házasság reneszánszát éli (az adatokból nem így tűnik), december végén pedig Selmeczi Gabriella, az Országgyűlés népjóléti bizottságának fideszes elnöke is sikeresnek nevezte a magyar családpolitikát.

Novák Katalin ugyanakkor még az idézett pénteki, igencsak lehangoló adatok mellett is elismerően szólt az eddigi intézkedésekről. Az MTI-nek arról beszélt, hogy míg 2010 előtt folyamatosan csökkent a gyermekvállalási kedv, az elmúlt években emelkedésnek indult, a teljes termékenységi arányszám – ami azt mutatja, hogy átlagosan hány gyermek van egy családban – a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent.

Ez a két adat egymással összevetve valóban kedvező színben tünteti fel a mostanit, másrészt Novák aligha véletlenül nem az előző évivel hasonlította össze a 2017-es számokat. 2011-ben Magyarország éppen, hogy csak túl volt 8 évnyi szocialista vesszőfutáson, ráadásul még a gazdasági világválság is tombolt. Ilyen körülmények között nyilván kevésbé kockáztatnak az emberek családalapítást.

http://mno.hu/

A pocsék demográfiai eredmények dacára a kormány a bevándorlásellenességét részben azzal is indokolja, hogy a migráció támogatása helyett inkább a magyar családok segítésével próbálja megoldani a népesedési gondokat. Kérdés, hogy kikkel, merthogy a népesség fenntartásához nagyjából 2,1-es reprodukciós rátára lenne szükség – egyszerűen fogalmazva, egy gyermekvállalási korban lévő nőre ennyi utódnak kellene jutnia. Hogy a kormány részéről az 1,5-ös adatot is méltatják, az a nyilvánvaló, ám rendkívül kicsi fejlődés ellenére sokat elmond a helyzetről.

A probléma egyébként gyakorlatilag egész Európában súlyos méreteket ölt. Legutóbb éppen Horvátország népesedésügyi államtitkára mondott le, és rohant ki feldúltan saját sajtótájékoztatójáról, mondván, országa „haldoklik”. De Nyugat-Európa gyakorlatilag utolsó pozitív példája, Franciaország is hanyatlik ebből a szempontból, hiszen a korábbi „éltanuló” is elkezdett távolodni a 2,1-es mutatótól.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »