Lassabban halmozzák a készpénzt

Lassabban halmozzák a készpénzt

Kissé lassult tavaly a készpénz felhalmozása a háztartásoknál, ami a valutában tartott megtakarítások csökkenésének köszönhető. A lekötetlen számlapénzek mennyisége és aránya viszont töretlenül növekszik.

Megállni látszik a készpénz térhódítása a magyar háztartások pénzügyi eszközein belül, bár még mindig érezhetően növekszik az állomány – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

A jegybank nyilvántartása szerint 2017 szeptemberének végén 4031,8 milliárd forintnyi forint- és devizakészpénzzel rendelkezett a lakosság Magyarországon, ez 4,4 százalékkal volt több a 2016 véginél.

A pénzügyi eszközök állománya a kilencedik hónap végéig 4,6 százalékkal, 46 691,4 milliárd forintra emelkedett, vagyis ha kismértékben is, de csökkent a készpénz aránya a lakosság pénzügyi portfólióján belül.

Az MNB adatai szerint a múlt év szeptemberének végén 8,63 százalékát adta a forint- és devizakészpénz a háztartások összes pénzügyi eszközének, szemben a 2016 végi 8,65 és a 2015. decemberi 8,84 százalékkal. A készpénz súlyának lassú csökkenése leginkább annak köszönhető, hogy a háztartások devizában keletkező tartalékainak egyre nagyobb része köt ki a lakossági devizaszámlákon – utóbbiakból az euróban és dollárban vezetettek a legelterjedtebbek –, így a valutában, otthon tartott pénz mennyisége lassú apadásnak indult. A jegybank adatai szerint szeptember végén 293,2 milliárd forintnyi devizakészpénzt tartottak otthon a háztartások (leginkább eurót), ami ugyan közel a duplája a három évvel korábbinak, de a 2016 végi mennyiségnél már 8,9 százalékkal kevesebb.

A folyószámlapénzeknél az év utolsó hónapjaiban is folytatódtak a korábban megfigyelhető tendenciák, vagyis a háztartások a rendelkezésre álló betéteik egyre kisebb hányadát hajlandók lekötni a pénzügyi szolgáltatóknál. Az MNB adatai szerint az év végén kimutatott, 7490 milliárd forintnyi háztartási betétből nagyjából 4940 milliárdnyit látra szóló és folyószámlabetétben tartottak, ami majdnem 66 százalékos arány. Miközben a lakossági betétek állománya 4,5 százalékkal emelkedett 2017-ben, addig a folyószámlákon lekötetlenül álló pénzeké 14,6 százalékkal nőtt.

A háztartások a múlt év második felében összesen már majdnem 9000 milliárd forintnyi, likvidnek tekinthető forrással rendelkeztek, ami a 47 ezermilliárdot közelítő összes pénzügyi eszköz tükrében is nagy összeg. A „pihenő” pénzek mennyiségének látványos apadására ezzel együtt igen kicsi az esély, hiszen a forint- és devizabetéti kamatok rendkívül alacsony szintje miatt nem éri meg meghosszabbítani a lejáró lekötéseket sem. A jegybank adatai szerint 2017 végén a lekötött forintbetétek szerződésekben szereplő, átlagos kamatlába 0,34 százalék volt decemberben, míg az eurólekötéseknél – éven belüli lejáratokra – mindössze 0,04 százalékot ért el az átlagos ráta.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »