Lapos maradhat az amerikai hozamgörbe

Lapos maradhat az amerikai hozamgörbe

Eltűnt az érdemi volatilitás az amerikai kötvénypiacról, a hozamkülönbözet pedig bő tízéves mélyponton van. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a trend fennmaradhat az év második felében is.

Az elmúlt egy hónapban eltűnt a volatilitás az amerikai kötvénypiacról, a hozamok rövid és hosszú oldalon is rendkívül szűk sávban mozogtak. A kétéves hozam egy hónapja 2,5 és 2,63 százalék között mozog, ami igen szűk, alig 5 százalékos sáv, a tízévesé pedig 2,82 és 2,89 százalék között, azaz egy 2,4 százalékos sávban oldalazik. Tegnap a vártnál kedvezőbb munkaerőpiaci adatok érkeztek, az újonnan regisztrált munkanélkülisegély-kérelmek száma 207 ezerre esett, ami közel ötvenéves rekord. Ez ugyan enyhén emelte az államkötvényhozamokat, de egyik sem mozdult ki az egy hónapos trendsávból. Elemzők szerint az elmúlt öt alkalomból, amikor több héten át ilyen alacsony volt a volatilitás a piacon, négyszer eladási hullám követte a nyugalmi időszakot: a hozamok bő 10 bázisponttal ugrottak. Bár az is lehet, hogy csak nyaralnak a kereskedők, azért marad el az érdemi mozgás.

Az azonban figyelmet érdemel, hogy a rövid és hosszú oldali hozamok közti különbség napok óta 25–30 bázispont között ingadozik, ami 2007 óta a legalacsonyabb érték. A kamatemelések húzzák felfelé a rövid lejáratú papírok hozamát, míg a korlátozott inflációs várakozások és az erős kereslet tartja alacsonyan a hosszúakét – mondta lapunknak Blahó Levente, a Raiffeisen Bank szenior elemzője. A fiskális lazítás és a kötvényvásárlások kivezetése ellenére szerinte még mindig az amerikai államkötvény az egyik legbiztonságosabb eszköz turbulens időkre.

Több szakértő felvetette az inverz hozamgörbe lehetőségét, ami a recesszió egyik biztos előrejelzője, és amit a Fed akár a szigorúbb kamatpolitikával is megakadályozhatna. Blahó szerint azonban a Fed nem foglalkozik az inverz hozamgörbe gondolatával. A New York-i Fed amellett érvelt, hogy a pénzügyi válság után megváltozó befektetői magatartás miatt a két- és a tízéves papírok közti hozamkülönbség már nem jó indikátor a válságokra – magyarázta Blahó, aki szerint a rövidebb lejáratú államkötvények hozamváltozásai jobban jelzik a lassulást.

A Fed is arra számít, hogy 2019 végén, 2020 közepén már lassulhat a gazdasági növekedés. A szakértő nem tartja valószínűnek, hogy érdemben nőne a hozamkülönbözet az év hátralévő részében, szeptemberben ugyan biztosan lesz kamatemelés, a decemberi szigorítás azonban még koránt sincs kőbe vésve. A hosszú futamidejű kötvények iránti erős kereslet előreláthatóan fennmarad, tehát az eddig látott folyamatok vélhetően megmaradnak – hangsúlyozta a szakértő.

Jerome Powell, a Fed elnöke optimista a gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, bár a kereskedelmi háború árnyékában megjegyezte: kiszámíthatatlan hatásaik lehetnek a korlátozásoknak, ezért a beérkező makroadatok fényében határoznak a kamatpályáról. Blahó szerint nem zárható ki az sem, hogy ha valóban súlyos következményei lesznek a vámtarifáknak, a Fed elhalaszthatja a kamatemelést. Volt már erre példa, hiszen az első, 2015 végi kamatemelés után egy évig nem nyúltak a rátához a vártnál gyengébb makroadatok miatt – emlékeztetett az elemző. A Fed frissen közzétett bézs könyvének szerzői is a kereskedelmi háború hatásai miatt aggódnak. A jegybank tizenkét kerületének mindegyike megemlítette a kereskedelmi kérdéseket a jelentésében.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »