Lapértesülés: nem a családvédelem, hanem a korrupció miatt indult a jogállami mechanizmus

Konkrét ügyek is szerepelnek a jogállami mechanizmus megindításáról Magyarországnak küldött levélben, ismerte el a csütörtök délelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely, de nem tudta, hogy nyilvánosságra lehet-e azt hozni, ezért nem árult el róla részleteket. Arra a kérdésre sem tudott válaszolni a miniszter, hogy a levélben szerepel-e a családvédelmi törvény.

A 24.hu megszerezte a levelet, és ez alapján a családvédelmi törvény nem szerepel benne, de az Elios-ügy, a közalapítványok ügye és több másik konkrét eset igen, írja a lap.

A Johannes Hahn biztos által jegyzett, 44 oldalas levél részletesen vezeti le bizonyos, leginkább közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekből, hogy miért sértik ezek az uniós költségvetést és a jogállamiságot.

Az Európai Bizottság levele szerint rendszerszintű szabályalanságokat találtak a kohéziós alapok pénzeinek elosztásában. Felhozzák a csalás elleni uniós hivatal, az OLAF vizsgálatát is 35 közvilágítási projekttel kapcsolatban, amelyeket Tiborcz István, a miniszterelnök vejének korábbi cége nyert meg, és amelyeknél a magyar állam végül inkább a költségvetésből finanszírozta a projekteket, hogy ne kelljen a támogatást visszafizetnie a bizottság felé. Igaz, sem Tiborcz, sem az Elios neve nincs leírva a levélben, csupán hivatkoznak az esetre, leírják, hogy mi történt, és belinkelik az erről szóló OLAF-jelentést.

Szerepel a levélben egy másik ügy is: Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is kamuirodákkal szereztek pénzeket az Európai Uniótól, és a magyar hatóságok itt is visszavonták a projektek uniós támogatását, hogy ne veszítsék el az összeget.

Hírdetés

Problémaként sorolja a levél az egyszereplős közbeszerzések arányát (Gulyás a Kormányinfón jelezte: a kormány vállalja, hogy ezt 15 százalék alá csökkenti), valamint a közbeszerzési keretszerződésekkel kapcsolatos rendszer hibáit is. Az is benne van, hogy Magyarországon egy szűk kör vitte el az uniós pénzek ötödét 2010 óta. A levél szerint az összeférhetetlenség felkutatásával kapcsolatban is komoly problémák vannak hazánkban.

Szintén külön fejezetet kaptak a közalapítványok: az alapítványok vezetői és tulajdonosi struktúráját tartják összeegyeztethetetlennek az uniós támogatásokkal.

A levél ezután jogi érveléssel támasztja alá, hogy ezek az ügyek miért sértik meg a jogállami elveket, majd leírja, hogy miért nem lehet ezeket az ügyeket más eljárással kezelni, például azért, mert Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek.

Azt is problémaként hozzák fel, hogy a magyar kormánynak nincs átfogó antikorrupciós terve, nincs életben lévő antikorrupciós keretrendszer sem.

Ezek után a levél több tucat kérdést intéz a magyar kormányhoz, az adott ügyek részleteire kérdeznek rá, alapvető és átfogó adatokat kérnek a közbeszerzési és ellenőrzési rendszerekről.

A levél alapján a magyar kormánynak két hónapja van válaszolni ezekre a kérdésrekre, és lehetősége van rá, hogy változtatásokat javasoljon és fogadjon el a felhozott ügyekben.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »