Lakatos Júlia: Az átlagpolgár

Bár az ellenzék szerint Orbán Viktornak nincs mondanivalója, tusnádfürdői beszédéből minden évben kicsivel többet tudhatunk meg arról, mi az elképzelése a világ – és benne Magyarország – helyzetéről. „Civilizációs kitekintésű” beszédei mindig reflektálnak a nemzetközi viták legfrissebb felvetéseire, emiatt lehet, hogy idei előadása több ponton hasonlít Richard Rorty nagy hatású amerikai filozófus meglátásaira.

 

Nemrég ugyanis a The Atlantic magazin Hol hibázott a baloldal – és hogyan tudna győzni megint? című cikke épp Richard Rorty húsz évvel ezelőtti jóslatáról értekezett.

 

(…)

Rorty kritikus a baloldallal, ugyanakkor nem hisz az önostorozásban. Ehelyett olyan ajánlásokat tesz a baloldal megújítására, amelyek a magyar ellenzéki pártok számára is hasznosak lehetnek.

 

Legfontosabb közülük, hogy a sokszor túlzóan elvont, akadémikus gyökerű posztmodern baloldal a kulturális politikát fontosabbnak tartotta, mint a valódi politizálást. A baloldal hamarabb kezd „népnevelésbe”, semmint lobbizni egy törvényért. Ezzel egyidejűleg szinte versenyt futott a jobboldallal, hogy a kulturális vagy identitásalapú kérdések váljanak a politika középpontjává.

 

(…)

 

Orbán Viktor erre a jelenségre világított rá tusványosi beszédében. Igaz, ő úgy fogalmazott, hogy Európában a baloldali politika lába alól kicsúszott a talaj. A szervezett munkásság száma és ereje megcsappant, így aztán a szociáldemokrata pártok elvesztették szociáldemokrata jellegüket.

 

(…)

 

Az már csak amolyan zárójeles megjegyzés, hogy beszéde végén felszólította a határon túli magyarokat a regisztrációra és a választásokon való részvételre, azaz beszédét a politikamentes baloldalról egy abszolút politikai cselekedettel zárta. De mit jelent ez a baloldal számára?

 

(…)

 

A baloldali politika Magyarországon nemhogy nem hajlandó ezt a vitát kinyitni, úgy tűnik, nem is érzékeli, hogy van vita. A Fidesz felismerte ezt, s pontosan azt teszi, amire Richard Rorty húsz éve felhívta a baloldal figyelmét. Osztályalapú politikát folytat, közösséget teremt, szerveződik. Nem elvont, filozofikus, hanem a végletekig realista és pragmatikus. Nem utolsósorban van nemzetképe.

 

(…)

Magyar Nemzet – Lakatos Júlia: Az átlagpolgár


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »