Lakáskorszerűsítésre már nem jutna uniós pénz

Lakáskorszerűsítésre már nem jutna uniós pénz

Hárommillió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása halasztódhat el beláthatatlan időre, miután a magyar kormány a saját bonyolult támogatási rendszerére hivatkozva akarja kijárni Brüsszelben, hogy lakóépületek korszerűsítésére ne lehessen uniós támogatást fordítani.

Bár tavaly az Európai Bizottság is elfogadta, az eredeti tervekkel ellentétben mégsem juttatna vissza nem térítendő uniós forrásokat lakóépületek korszerűsítésére a kormány, holott a közintézményi felújításokhoz képest a lakossági szektorban jóval kisebb költséggel sokkal több energiát lehet megspórolni – hívta fel lapunk figyelmét a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi). A Környezeti és energiahatékonysági operatív programmal (Kehop) kapcsolatos kormányzati indoklás szerint ugyanis ez túl bonyolult lenne. A „szakmai” indoklás úgy szól, hogy nem sikerült létrehozni azt az intézményrendszert, amely megbízhatóan fogadni tudná az e célra fordítható EU-s pénzeket. A kabinet szerint nem a lakossági igény vagy indokoltság hiánya miatt fontosabb a magyar otthonok rezsicsökkentő felújítása helyett középületekre költeni; a 90 milliárd forintos elvonás oka abban keresendő, hogy a támogatási rendszer rugalmatlan. A kormány által kezdeményezett módosítást a monitoringbizottság szerdán nagy többséggel el is fogadta, így ebben a formában mehet Brüsszelbe.

Pazarolnak az otthonok

Pedig nagy szükség lenne a lakossági energiahatékonysági támogatásokra, mert a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes energiafelhasználásának harmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek a töredéke, hiszen a majd hárommillió lakóépülethez képest csak néhány ezer középület van. Míg a lakossági beruházások ösztönzésére, vissza nem térítendő támogatásokból elköltött minden 100 milliárd forint nagyjából 300-400 milliárdnyi beruházást hoz létre, addig a középületeknél ez a hatás nem érvényesül. A Mehi szerint a kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat egyesítő struktúra, ami a kormány olvasatában „rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan”, valójában mégsem lehet annyira összetett, hiszen Szlovákiában, Csehországban és Bulgáriában is léteznek ilyen programok. Szalai Gabriella, a Mehi programigazgatója szerint jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, amely mérhető lenne a Kehop 90 milliárd forintjához. Kiemelte, a több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre elhalasztódik.

Saját erőből nem menne

Az Energiaklub és a Mehi decemberi felmérése szerint a lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. Bart István, az Energiaklub társelnöke szerint közérdek, hogy az állam támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökkenhetne Magyarország energia- és importfüggősége is.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 04. 29.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »