Lakásfelújítás: sokaknak nem segít a kamatmentes hitel

Lakásfelújítás: sokaknak nem segít a kamatmentes hitel

Kérdéses, hogy valóban sikerül-e több mint 50 ezer otthont felújítani a Magyar Fejlesztési Bank várhatóan ősztől induló kamatmenetes hitelprogramja keretében. A családok jelentős hányada ugyanis a kamatrátáktól függetlenül nem mer kölcsönt felvenni – állítják szakértők. Szerintük a forgalmiadó-kedvezmény bevezetése ösztönözné a lakás-korszerűsítéseket.

Óriási hiba volt átcsoportosítani a lakosságtól a közintézményekhez az energiatakarékossági célú felújításokra felhasználható, vissza nem térítendő európai uniós támogatásokat. Emiatt ugyanis a családok elestek a sokak számára egyedüli megoldást jelentő a vissza nem térítendő pénzügyi segítségtől, amit semmiképpen sem pótol a kormány által beígért nullaszázalékos felújítási hitel, amelyhez a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. közreműködésével juthatnak majd hozzá a családok – nyilatkozta lapunknak a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület projektvezetője. Párdi Zsófia elmondta: kölcsönfelvételbe a devizahiteles tapasztalatokból okulva ma már sokan nem mernek belevágni, még akkor sem, ha annak a kamata nulla. Számos család ugyanis attól tart: olyan pénzügyi helyzetbe kerül, hogy nem lesz képes törleszteni a felvett összeget, s ezért hitelből bele sem kezd a lakása korszerűsítésébe. Így kétséges, hogy a kamatmentes hitelkonstrukcióban valóban megvalósul a kormány által előre jelzett több mint 50 ezer lakás, illetve családi ház energetikai felújítása.

Párdi Zsófia szerint elengedhetetlen lenne egy átfogó kormányzati lakás-korszerűsítési program kidolgozása, s azon belül egy vissza nem térítendő támogatásos konstrukció bevezetése. Emellett az is jelentős mértékben ösztönözné az otthonok energetikai felújítását, ha a kormányzat általánosforgalmiadó- (áfa-) kedvezményt nyújtana a rekonstrukciós munkálatokhoz is, nem csak az építkezésekhez.

Kellemetlen átcsoportosítás

Emlékezetes: a lakások energetikai felújításához a különböző uniós operatív programokban óriási összegű forrás állt volna rendelkezésre. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. A kormányzat azonban tavaly ősszel úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló pénzből nem a lakosságot segíti, hanem a középületeket korszerűsíti, s ezért átírja, majd újból engedélyezteti Brüsszellel az érintett programokat, amelyeket egyszer már jóváhagyott az Európai Unió. Ezt követően jelentette be a kormányzat, hogy az MFB közreműködésével kamat nélküli, de visszatérítendő hitelt nyújt a lakosságnak.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. tájékoztatása szerint várhatóan ez év októberétől lesz elérhető nulla-százalékos kamattal az energiahatékonysági célú beruházásokhoz igényelhető, lakóépületeket érintő új hitel, amellyel a pénzintézet szerint több mint 50 ezer lakás vagy családi ház energetikai felújítása valósítható meg a következő években. A program keretösszege 115 milliárd forint lesz, amely a kereslet függvényében 20 milliárd forinttal bővíthető. A hitel egyebek mellett igényelhető lesz a lakóingatlanok hőszigetelésére, fűtési vagy melegvíz-rendszerek korszerűsítésére, illetve például napkollektoros rendszerek telepítésére. A 115 milliárd forint keretösszegből 105,2 milliárd az uniós Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program visszatérítendő pénzügyieszköz-forrás terhére, 9,41 milliárd forint a Versenyképesség Közép-Magyarország operatív program (Vekop–5) visszatérítendő pénzügyieszköz-forrás terhére számolható el. A 20 milliárd forint összegű tartalék keretet a Vekop–5 uniós forrás kimerülése esetén az MFB saját forrásból, állami kamattámogatással fogja biztosítani.

Fókuszban a kockaházak

A hitelt magánszemélyek, társasházak és lakásszövetkezetek igényelhetik, családi házak esetében maximum 10 millió forint, társasházak esetében lakásonként maximum hétmillió forint erejéig. Az MFB-hitel minimum 10 százalék saját forrás mellett, legfeljebb 20 éves futamidőre lesz elérhető az úgynevezett MFB Pontok hálózatán keresztül országszerte, több száz pénzintézeti fiókban.

A program legjelentősebb célcsoportját a bank közlése szerint a „kockaházak” tulajdonosai jelenthetik, az ilyen otthonok hozzávetőleg 60 százaléka ugyanis a megépítése óta nem esett át energetikai korszerűsítésen. Ebben a körben a legmagasabb az energia-megtakarítási potenciál, mivel itt a legmagasabbak a rezsiköltségek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 13.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »