Lakásárak az egekben: nem sok dolog szól a csökkenés mellett

Lakásárak az egekben: nem sok dolog szól a csökkenés mellett

Számottevően drágultak az ingatlanok tavaly, de reálértékben még mindig nagyjából 20 százalékkal a 2008 előtti szint alatt vagyunk, így a szakma további drágulásra számít. Látják azt is, hogy ugyan a piac már eléggé felpörgött, még idén is csak 150 ezer adásvétel várható, ami 20-25 százalékkal alulmúlja a 2000-es években megszokottat.

Ugyan a válságot már kiheverte az ingatlanpiac, az új lakások építése még nem pörgött fel. Ezen a területen jövőre várható komolyabb változás, a közelmúlt kormányzati intézkedései akkor lesznek kézzelfoghatóak: eredményeként jövőre 20 ezer fölé emelkedhet az átadott új otthonok száma, 2018-ban pedig akár a 30 ezret is elérheti – mondta el Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property Zrt. vezérigazgatója a hétvégi Lakás 2016 kiállítás és vásár sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy ez hatalmas előrelépés lesz, lévén tavaly összesen 7600 új lakás épült hazánkban, idén pedig várhatóan 10-12 ezer új ingatlant adnak át.

A legnagyobb fejlesztők már mind fokozatot váltottak: a Cordia nemrég jelentette be, hogy nyolc budapesti helyszínen kezdi meg összesen 1500 lakás építését, a Biggeorge pedig mintegy 3 ezer lakás építését készíti elő 8 fővárosi helyszínen. Jelenleg 4 projektjük otthonait árulják, ezekből az elmúlt 6 hónapban több mint négyszázat értékesítettek.

Nyitnak a kicsik is

Azt, hogy már nemcsak a nagyok lettek aktívabbak, hanem a kisebb fejlesztők éledeznek, jól mutatja, hogy a kedden beharangozott hétvégi kiállítás 70 résztvevőjéből 30 fejlesztő lesz. Érezhető tehát, hogy áfa és csok jelentette keresletélénkülés miatt ismét nyereségessé vált az új lakóépületek felhúzása.

Nagygyörgy beszámolójában kiemelte azt is, hogy ugyan a mélypontra süllyedt jegybanki alapkamat és az alacsony hitelkamatok, a javuló GDP, illetve a foglalkoztatottság és a reálbérek emelkedése, a lakossági devizahitelek ügyének rendeződése és a családi otthonteremtési kedvezmény kiterjesztése mind-mind hozzájárult az ingatlanárak emelkedéséhez, de azok reálértékben még mindig körülbelül 20-25 százalékkal a 2008 előtti szint alatt vannak. Tehát a bérekhez viszonyítva még most is 20-25 százalékkal olcsóbban lehet lakáshoz jutni, mint a válság előtti lakáspiaci boom csúcspontján.

Másrészt az árak más kelet-közép-európai országok árszintjét ma is alulmúlják, így a jelenlegihez képest 25-50 százalék közötti emelkedésük még várható lehet. Ennek hátterében az is áll, hogy a szűk telekkínálat miatt a parcellák egyre drágábbak, az igazán jó elhelyezkedésű területből pedig egyre kevesebb terület áll rendelkezésre. Emiatt igazán jó adottságú projektekből később sem alakulhat ki olyan túlkínálat, amely csökkentené az árakat. Komoly árnövelő tényező lehet az is, hogy az építőiparban a munkaerőhiány miatt komoly béremelésre is szükség lenne.

Egekben az árak

Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője szintén azon a véleményen volt, hogy árcsökkenésre az új lakások piacán nem nagyon lehet számítani. Véleménye szerint a jelenlegi magas árak tarthatók, megvan rájuk a fizetőképes kereslet. Az elemző a használt lakások piacon is további drágulást jósol, főleg a nagyobb városokban, ahol megfelelőek a munkakörülmények, és kevésbé a kisebb településeken. Az elemző kiemelte azt is, hogy a vásárláshoz hitelt igénylők aránya nem mozdult el a szokásos 20 százalék körüliről, a fennmaradó 80 százalék továbbra is készpénzes vevő.

A tavaly bekövetkezett lakáspiaci fordulat a legújabb FHB-lakásárindexből is látszik, ahogyan az is, hogy a növekedés nem átmeneti – ezt már Tokodi Gábor, az FHB Bank Zrt. vezérigazgató-helyettese mondta el. Kiemelte, hogy a drágulási verseny első helyén Közép-Magyarország áll, ahol 2015-ben a lakásárak több mint 23 százalékkal mentek fel 2014 átlagos áraihoz viszonyítva. Tavaly a legkisebb emelkedés a Nyugat-Dunántúlon történt, ahol az árak csak 11,5 százalékkal nőttek.

Ömlenek a hitelek

A lakáspiaci felívelést a lakáshitelezés felfutása mindenképp támogatja: 2015 harmadik és negyedik negyedévében ennek mértéke már meghaladta a 100 milliárd forintot. Az utolsó három hónap eredménye az előző év azonos időszakához képest 57 százalékos bővülést jelent, a havi kihelyezett lakáshitelek összege pedig mind a három hónapban meghaladta a 30 milliárd forintot. A Magyar Nemzeti Bank idén is a lakáshitelezés erőteljes felpörgésére számít.

Az FHB vezérigazgató-helyettese beszélt arról is, hogy hitelintézetüknél átlépte a 10 ezret azok száma, akik csok-igénylésüket jelezték. Viszont önagában ez még nem sokat jelent, lévén még kevés olyan ingatlan van, amelyre a kedvezményt ténylegesen igénybe lehet venni. Emiatt ma még sokan kifejezetten arra kérik a támogatást, hogy maguk építkezzenek: az érdeklődők 50 százaléka családi házban gondolkodik, azt építene. Arról, hogy a csokot igénylők száma emelkedik, más hitelintézetek is beszámoltak a közelmúltban.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »