Lábra kapott a hazai bútoripar

Lábra kapott a hazai bútoripar

A konyhabútor fogy a legjobban, és szépen teljesít a gyerekbútorok szegmense is, az ülőbútorok és kanapék forgalma pedig az év végére pörög fel. A vásárlási roham előjeleit már érzik a piaci szereplők.

Sok munkát adnak a hazai bútoriparnak is a magas fordulatszámon pörgő ingatlanfejlesztések, a csok hatását a lakáspiacon egyértelműen érezni lehet, miközben óriási volumenben zajlanak az irodaház-építések, több új szálloda és közösségi tér újul meg. Mindezen beruházásoknak a lakberendezőkön túl a bútorgyártók és -kereskedők is haszonélvezői – derül ki a Világgazdaság számára a Bútorszövetség által készített összefoglalóból.

Eszerint az európai és a magyar bútoripar forgalma egyaránt nő, idén az EU-ban már 2 százalékkal haladja meg a tavalyit – amely már eleve magas volt –, a magyar piacon ennél 1 százalékponttal nagyobb növekedést realizálnak. A 2008-as válság okozta sokkból az európai bútoripar csak nemrég tért magához:

az unió­ban 2010–2014 között a 126 ezer bútorgyártó vállalkozásból hétezer csődbe ment, 2015-től azonban ismét emelkedni kezdett a számuk, a termelési érték pedig négy év alatt 90-ről 97 milliárd euróra nőtt.

Magyarországon a Domus egyeduralmának megszűnése után a készbútorpiac a nagy külföldi cégek kezébe került, a nagyüzemek száma a rendszerváltás óta folyamatosan csökken, a hajdani körülbelül negyven helyett ma legfeljebb tizenöt működik. Kis- és középüzemből mintegy 3 ezret tartanak számon, az egyedi, személyre szabott gyártás még mindig a helyi asztalosok területe Magyarországon. Cselényi Krisztina, a Bútorszövetség főtitkára kérdésünkre kifejtette:

az ágazaton belül az IKEA, a Steinhoff és a Jysk jól ismert és nagyra értékelt márka. Mindháromnak van gyártóüzeme Magyarországon is, valamint a Kika és az Ada is termeltet nálunk, ám ők elviszik a termékeik nagy részét.

A hazai kis gyártók, konyhások, beépített bútorokat készítők viszont 90 százalékban itthon értékesítenek. Azok a magyar gyártók rendelkeznek nagy kapacitással, amelyeknek a tulajdonosa külföldi – tette hozzá a főtitkár. Munkaigényes az ágazat, minde­nütt a helyi kkv-k túlsúlya jellemző.

Jót tesz az iparágnak, hogy a bútorok forgási sebessége egyre gyorsabb: míg nagyszüleink az esküvőre kapott bútorral élték le az életüket, ma már tíz-tizenöt évente lecserélik a nagyobb, sőt a beépített bútorokat is, a kiegészítőket pedig akár három-öt évente, mert ahogy a trendek, az ízlés is változik, az emberek a megunt darabok helyett újakat akarnak. Ráadásul minél olcsóbb, mobilabb valami, az életciklusa annál rövidebb, hiszen a gyártók is felismerték, hogy már nem igazán keresik a tartós, időtálló termékeket, a tömegpiacon a fast fashion, a gyorsan változó divat hívei vannak túlsúlyban

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »