Vona Gábor hangsúlyozta, 2018-tól nemzetstratégiai húzóágazatnak jelölné ki a területet, amelynek minden feltétele adott a sikerhez. Van kiváló minőségű termőföld, víz és szaktudás is - fűzte hozzá.

Magyarországnak a külföldi autóiparon kívül nincs húzóágazata. Az élelmiszeripart az elmúlt 27 évben a kormányok "szűk lobbiérdekek áldozatává" tették, gyakoriak voltak a korrupciós botrányok, és klientúraépítésre használták az ágazatot - magyarázta.

Az ellenzéki pártelnök szerint az élelmiszeripari nagyhatalmi helyzet "nem mennyiségben, hanem minőségben" mutatkozna meg, ehhez azonban újra kell pozícionálni a területet.

Nagyon jó hosszú távú stratégiák születtek az elmúlt években, amelyek azonban papíron maradtak. A tervek mellett nemzeti összefogásra van szükség - mondta Vona Gábor.

A minőséget egyrészt úgy lehet majd biztosítani a pártelnök szerint, hogy magas hozzáadott értékkel rendelkező termékeket kell gyártani, másrészt természetes, bioalapanyagokat kell felhasználni.

A cél, hogy a késztermékek egészségesek legyenek, így a magyar termék mint védjegy a világ minden pontján megállná a helyét.

A Jobbik magyar kézben tartaná a teljes ágazatot, a feldolgozást, a marketinget, a kereskedelmet, az oktatást, a kutatás-fejlesztést és a vegyipari hátteret is, ami bérnövekedést generálna a munkaerőpiacon.

Vona Gábor történelmi bűncselekménynek nevezte, hogy az ágazatot nem készítették fel az uniós csatlakozásra, így az EU "letarolta".

Úgy vélte, a politika eddig rövid távon gondolkodott, ezért nem fejlesztette az élelmiszeripart, aminek következtében a termelőkapacitások csökkentek, a versenyképesség és az ágazatban dolgozók száma csökkent, mert tradicionális gyárak is bezártak.

Példaként említette a Kapuvári Hús Zrt.-t és a Magyar Cukor Zrt. petőházi gyárát.

(MTI)