A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ) és a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) április 18-án 0 órától 20-a 24 óráig háromnapos, április 24-én 0 órától 28-a 24 óráig ötnapos sztrájkot hirdetett. A munkabeszüntetés minden ágazatra kiterjed, így érinti a busz-, a troli-, a villamos- és a metróközlekedést is.

A szakszervezetek azért döntöttek a sztrájk mellett, mert a BKV-val folytatott kollektív munkaügyi vitában nem közeledtek az álláspontok a bérrendezésről. Az érdekképviseletek egyebek között három év alatt összesen 30 százalékos béremelést kértek a BKV-tól. Ezen felül 2017-re további 5 százalékos béremelést kértek, az alacsonyabb keresetűek bérfelzárkóztatására.

A BKV a tárgyalások során hangsúlyozta, hogy határozott szándéka a bérfeszültségek hosszú távú rendezése, de a források előteremtéséig a munkavállalók türelmét kérte.

Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a sztrájkról már tájékoztatták Bolla Tibort, a BKV elnök-vezérigazgatóját.

Azt is mondta: a munkabeszüntetés támogatottsága a BKV-n belül százszázalékos.

Törvényi rendelkezések szerint a sztrájk első napján 66 százalék szolgáltatást kell biztosítani óránként és vonalanként, a második naptól viszont csak a csúcsidőben kell tartani az elégséges szolgáltatás mértékét, csúcsidőn kívül akár el sem indulhatnak a járatok, ha napi átlagban teljesül a 66 százalékos szolgáltatási színvonal.

A BKV-nál legutóbb 2010 januárjában volt munkabeszüntetés. A hatnapos sztrájkban a BKV 26 szakszervezetéből 14 vett részt, mert nem tudtak megállapodni a BKV menedzsmentjével a kollektív szerződésről. Azóta, bár többször is alakult sztrájkbizottság a BKV-nál, munkabeszüntetés nem volt.

- Csatlakozunk a meghirdetett BKV-sztrájkhoz – nyilatkozta az Origónak Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, aki a bérfelzárkóztatásra vonatkozó  kérésükkel kapcsolatban elmondta: erre az évre 15 százalékos béremelést kértek, plusz öt százalékot azoknak a dolgozóknak, akiknek a fizetése a legalacsonyabb kategóriába tartozik.

Kiemelte: a BKV-nál a járművezetők átlagos nettó fizetése 180 ezer forint körül alakul túlóradíj nélkül. Az eddig letétbe helyezett felmondások száma meghaladta a 800-at, és az elmúlt egy évben körülbelül 700 járművezető hagyta ott a BKV-t.

A magyar járművezetők bécsi munkavállalásával kapcsolatban azt mondta, hogy az osztrák fővárosban 1750 euró (mintegy 542 ezer forint) lenne a nettó fizetésük havonta túlóradíj és műszakpótlék nélkül, ezért is jelentkeznek sokan ezekre az állásokra.

Nemes Gábor szerint az EKSZ segít azoknak a járművezetőknek, akik az osztrák fővárosban szeretnének munkát vállalni, ezért került sor a napokban tárgyalásokra a szakszervezet és a bécsi közlekedési vállalat között. A szakszervezeti vezető jelezte, hogy Bécsben az év második felétől tovább emelkedik az igény a járművezetők munkavállalására, mert jelentős infrastrukturális fejlesztések vannak folyamatban.

"A ma megtartott Kollektív Munkaügyi Vita megegyezés nélkül zárult. A BKSZSZ és a VTDSZSZ átadta a BKV Zrt. részére a hivatalos sztrájkbejelentést. A BKV Zrt. vezetése mindent elkövet a sztrájk elkerülése érdekében, és továbbra is nyitott a megegyezésre" - olvasható a BKV Zrt. friss közleményében.

Hangsúlyozzák, hogy "nem született megállapodás a BKV Zrt. menedzsmentje és az érdekvédelmi szervezetek képviselői között a mai napon megtartott Kollektív Munkaügyi Vitán. Az érdekvita végén a VTDSZSZ és a BKSZSZ érdekvédelmi szervezetek képviselői kijelentették, hogy követeléseiket fenntartják, és átadták a hivatalos sztrájkbejelentésről szóló dokumentumot. A szakszervezetek képviselői kijelentették, hogy a személyszállításról szóló törvény előírásait a sztrájk alatt maradéktalanul betartják.

A BKV Zrt. vezetése a sztrájkbejelentést tudomásul vette és felhívta az érdekvédelmi képviseletek vezetőit, hogy a még elégséges szolgáltatás biztosításáról szóló tárgyalásokat mihamarabb kezdjék meg, emellett kijelentette, hogy a sztrájkhelyzet alatti együttműködés fenntartásához szükséges munkáltatói intézkedéseket megteszi.

A BKV Zrt. vezetése ismételten hangsúlyozta, hogy a szükséges béremelés végrehajtása mellett továbbra is elkötelezett, és a továbbiakban is mindent megtesz, hogy a sztrájk elkerülhető legyen. A béremeléshez szükséges források megteremtése érdekében a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat a Kormányhoz fordult. Mindezek alapján a Társaság vezetése ismételten a szakszervezetek és a munkavállalók türelmét kérte és nyomatékosította, hogy a Társaság tisztában van a dolgozók helyzetével, és számol a munkaerő piaci helyzettel, illetve tendenciákkal és – bár a BKV Zrt. jelenleg még nem rendelkezik elegendő tartalékkal a munkavállalói követelések teljesítéséhez – mindent elkövet annak érdekében, hogy ezek a források rendelkezésére álljanak.

(MTI - Origó)

Az alábbiakban a Jobbik szó szerint idézi egy héttel ezelőtti közleményét. Az általunk megfogalmazott félelmek a kormány tétlensége és felelőtlen hanyagsága miatt valósággá váltak.

Tömeges felmondások és sztrájk lehet a következménye annak, ha a munkavállalók nem jutnak magasabb bérekhez.

Tekintettel arra, hogy Budapest pénzügyi lehetőségeit a kormány jelentősen szűkítette, és az agglomerációs közlekedés finanszírozásának elmaradása miatt a kormány csak a 2015-ös évre vonatkozóan 12 milliárd forinttal tartozik mindmáig Budapestnek, a jelenlegi helyzet rendezése érdekében a kormánynak fizetnie kell. A 12 milliárd forint bőségesen fedezetet nyújt a BKV dolgozók idei bérkövetelésére.

Hosszútávon a munkavállalók helyzetére a Jobbik által kezdeményezett, nemzetközi összefogással útjára indított bérunió megvalósítása jelenti a megoldást. Ma egy BKV buszsofőr jó esetben nettó 180.000 forintot visz haza, míg bécsi kollégája a Wiener Liniennél nettó 1.800 eurót, vagyis több, mint félmillió forintot, ami a magyar buszsofőr fizetésének háromszorosát is meghaladja. Amíg ilyen és még ennél is nagyobb mértékű bérkülönbségek fennállnak, számítani lehet a munkaerő elvándorlására, hiszen a magyar emberek - Orbán Viktor állításával ellentétben - nem kalandvágyból, hanem a magasabb fizetések miatt mennek külföldre dolgozni.

A Jobbik célja azt elérni, hogy az Európai Unióban megvalósuljon az egyenlő munkáért egyenlő bért elve.

Tokody Marcell Gergely, a Jobbik fővárosi képviselője