Rendelés saját e-mail fiókból

A nyomozó főügyészség által beszerzett bizonyítékok közül az első, amely P. Lászlóra terelte a gyanút: a saját e-mail fiókját használva rendelt egy internetes áruházban garázskapu nyitó szettet, az eszközhöz tartozó távirányítóval. A rendelést - az ügyben eljáró hatóság szerint - a gyanúsított egy gyorséttermi lánc egyik egységének ingyenes wifi hálózatát használva küldte el a webshop e-mail címére.

Nincs elfogadható magyarázat arra, miért hagyott nyomot maga után a saját e-mail címről történő termékrendeléssel a feltételezett elkövető, amikor hasonló eszköz személyesen is vásárolható a szaküzletekben - a vásárló nevének és lakcímének rögzítése nélkül.

Nagyon fontos kérdés: ki és hol (milyen címen) vette át a megrendelt szerkezetet? Kinek az aláírása szerepel a papíralapú - vagy elektronikus - átvételi elismervényen? P. Lászlóé?

Mindazonáltal ez a közvetett bizonyíték akkor sem értékelhető erősnek, ha valóban a gyanúsított rendelte volna meg a terméket, hiszen egy olyan eszközről van szó, amelynek nincs azonosításra alkalmas jele, azaz gyári száma. Ebből következően kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a P. László e-mail fiókjából rendelt garázskapu nyitót és annak távirányítóját használták a robbantáshoz.

A DNS

A sajtóban napvilágot látott információ szerint a bűnügyi technikusok a robbantás helyszínén megtalálták P. László DNS-ét. Miként értékelhető ez a „bizonyíték”? Csak egyféleképpen: a DNS „tulajdonosa” valamikor kapcsolatba kerülhetett a helyszínnel vagy a helyszínen talált tárggyal (hátizsák maradványok). Arra a kérdésre, hogy ez mikor és milyen módon történhetett, a helyszínelők által rögzített DNS nem ad választ.

Általánosságban - a konkrét ügytől elvonatkoztatva - kijelenthető, hogy néhány haj-, esetleg szőrszálat nem nagy kunszt elhelyezni a „megfelelő” helyszínen vagy tárgyon. Egy ilyen „trükk” alkalmazása önmagában nem igényel titkosszolgálati „támogatást”.

Műtrágya, növényvédő szerek a présházban

A nyomozó főügyészség P. László gyanúsítását megalapozó harmadik - ugyancsak közvetett - bizonyítéka az a néhány kilogramm műtrágya és flakonokban tárolt növényvédő vegyszerek, amelyekre a férfi homokkomáromi házában bukkantak a házkutatást végző bűnügyi szakemberek. A Privatkopo.hu értesülése szerint a nyomozók kész bombát nem, csupán - megfelelő adagokban vegyítve - robbanóanyag előállítására alkalmas szereket találtak az ingatlanban. Egy tálkában felfedeztek továbbá mintegy 20 dekagramm súlyú vegyszerkeveréket, amelyről a tűzszerészek azt állapították meg: robbanásveszélyes, ezért az épület közelében felrobbantották azt. A bűnügyi portál úgy tudja, a gyanúsított október 5-én vagy 6-án elköltözött a homokkomáromi ingatlanból, visszatért apja karmacsi házába. Úgy állapodott meg a szülőjével, hogy a telet a családi fészekben „vészeli át”, ugyanis nem rendelkezett tüzelőanyaggal a présház fűtéséhez. Miért hagyott hátra - hónapokra - bekevert robbanóanyagot? Miért semmisítette meg azt?

P. Lászlót október 19-én fogták el a rendőrök (tehát a homokkomáromi ház mintegy 2 hétig üresen állt). A Privatkopo.hu értesülése szerint az azóta eltelt öt hét kevésnek bizonyult a nyomozók számára arra, hogy kihallgassák a homokkomáromi ingatlan korábbi tulajdonosát, azzal a céllal, hogy behatárolják: a vegyszerek a ház adásvételét megelőzően vagy azt követően kerülhettek-e a tároló helyiségbe? Erre a fontos kérdésre e pillanatban nem rendelkezik válasszal a Központi Nyomozó Főügyészség. Öt héttel a gyanúsított elfogása után…

Lehet-e „170 centiméter körüli” egy 186 centiméter magas ember?

A feltételezett merénylő apja a napokban interjút adott a zaol.hu Zala megyei hírportálnak, amelyben kijelentette: a nyilvánosságra hozott köztéri kamerafelvételeken látható férfiban nem ismerte fel a fiát, mégpedig azért, mert nem ő van a képsorokon. Az apa megemlítette, hogy a rendőrség „170 centiméter körüli” magasságú személyt keresett, a fia magassága pedig „185 centiméter körül” van.

A Privatkopo.hu a nyomozó főügyészség által kiadott felvételen felfedezett egy viszonyítási pontot, amelynek segítségével szűk keretek közé szorítható a robbantó magassága. Ez pedig nem más, mint annak a CBA Príma üzletnek az ajtónyitó/záró kapcsolója, ahova az elkövető a robbantás előtt - a hátán mintegy másfél kilogramm „bekevert” robbanóanyaggal - betért vásárolni. A fali kapcsoló földtől való távolságát lemérték a Privatkopo.hu munkatársai. Ennek alapján biztonsággal kijelenthető: a robbantó magassága nem éri el a 175 centimétert. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított P- László 186 centiméter magas.

Tovább gyengíti a bűnügyi hatóság feltételezését, amely szerint a kamerafelvételeken P. László látható, hogy az elfogott férfi arcának meghatározó jegyei eltérést mutatnak a nyilvánosságra hozott képkockákon szereplő személy arcával összehasonlítva. P. László szája (alsó és felső ajak) vastagnak tűnik, míg a felvételeken látható férfi szája kimondottan vékonynak látszik. A gyanúsított fejformája hosszúkás, ugyanakkor a kamerák egy széles arcú, úgynevezett „kalácsképű” ember mozgását rögzítették, és az ajkak sem mutatnak kétséget kizáró azonosságot.

Homokkomáromban szinte senki nem ismerte, Karmcson mindenki - mégis visszaköltözött

A merénylet szeptember 24-én, este történt. A Privatkopo.hu információja szerint P. László másfél héttel később, október 5-én vagy 6-án költözhetett vissza Homokkomáromból apja Karmacson álló házába. Furcsa, hogy egy ember, akinek az arca nap mint nap látható volt a tévécsatornák hírműsoraiban, a nyomtatott újságok hasábjain és az internetes lapok oldalain, akire nem csupán a bűnügyi hatóságok, hanem az egész ország „vadászott”, távozott a 160 lakosú település szélén álló „búvóhelyéről” - ahol egyébként alig látták a helyiek, tehát az arca nem vésődhetett az emberek memóriájába -, és áttette a tartózkodási helyét a 800 lelket számláló Karmacsra, ahol mindenki ismerte, hiszen korábban mintegy 7 éven át ott élt. És nem húzta meg magát, éppen ellenkezőleg: nagy nyugalommal sétálgatott, autókázgatott a községben, rendszeresen utazgatott Keszthelyre - kicsit sem tartva a lebukástól… Életszerű? Nem igazán.

3 ezer oldal...

A Központi Nyomozó Főügyészség eddig közel 3 ezer oldal nyomozati iratot adott át a gyanúsított védőjének. A közvélemény számára ez azt sugallhatja, hogy rettenetes számú bizonyítékot sikerült begyűjteniük a nyomozóknak. A valóság ezzel szemben az, hogy a bődületes mennyiségű papírlapokból hozzávetőlegesen 40-50 oldal tartalmaz konkrétumokat, a fennmaradó mintegy 2950-2960 oldal az úgynevezett „eljárási protokoll” követelményeiből eredően került kinyomtatásra, magyarul: iratgyártási végtermék, tényszerű terhelő adatok nélkül.

Három közvetett bizonyíték - a gyanúsított e-mail fiókjából történt termékrendelés, a terhelt DNS-e a robbantás helyszínén, robbanóanyag előállítására alkalmas növényvédő szerek a férfi homokkomáromi ingatlanában - alapján gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség P. Lászlót a merénylet elkövetésével, amelyek - jelen pillanatban - nem feltétlenül alkotnak zárt logikai láncolatot.

Miközben a legfontosabbról, azaz arról, hogy mi motiválhatta a gyanúsítottat a bűncselekmény elkövetésében - továbbra sem tudni semmit.

A Teréz körúti robbantóról nyilvánosságra hozott kamerafelvétel itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=aVd_LM_mJlw