Az euróövezet problémáinak többsége egy okra vezethető vissza: a gazdaság stagnálását, a munkanélküliség növekedését és a szélsőjobboldali erők felemelkedését a rossz elgondolás alapján megteremtett egységes európai fizetőeszköz, az euró idézte elő – véli Joseph E. Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, aki ennek ellenére támogatja egy megreformált euróövezet fenntartását.
2016. szeptember 19., 16:402016. szeptember 19., 16:40
2016. szeptember 19., 20:102016. szeptember 19., 20:10
Az AFP francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában a Világbank volt főközgazdásza, a Columbia Egyetem professzora kifejtette: az egységes deviza strukturálisan kezdettől fogva elhibázott, az európai országok már azelőtt forgalomba hozták a pénzt, hogy megteremtették volna a kezeléséhez szükséges intézményeket.
Ráadásul az egységes fizetőeszköz megfosztotta az érintett országokat a kiigazítást szolgáló két legfontosabb mechanizmustól, az árfolyam- és a kamatpolitikától, így mozgástér csak a költségvetési politikában maradt.
Rossz diagnózis, hibás gyógymód
„Lehet, hogy az euró jó pár embernek és a bankároknak, de kevéssé pozitív a nyomott gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt szenvedő euróövezet átlagpolgárainak. A társadalom stagnál, nincs növekedés, ami táptalajt biztosít a szélsőjobboldali pártoknak” – figyelmeztetett Stiglitz, aki gyors cselekvést sürgetett annak érdekében, hogy az európai projekt ne kerüljön veszélybe.
A neves közgazdász élesen bírálta az európai gazdaságpolitikát, és azt hangoztatta, hogy meg kell változtatni az euróövezeti fiskális és monetáris szabályokat. „Elhibázott gazdasági modellek elkerülhetetlenül rossz diagnózis felállításához és rossz gyógymód meghatározásához vezetnek” – mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a hibás szabályokat meg kell változtatni, különben bekövetkezik a katasztrófa.
Különösen az államháztartási deficit felső korlátját a hazai össztermék 3 százalékában korlátozó előírást ostorozta, mondván, azt semmilyen gazdasági elmélet nem támasztja alá.
„Mostanra már a közgazdászok többsége, de még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is elveti azt az elméletet, hogy a megszorítások lehetővé teszik a gazdasági növekedés újraindítását” – mondta a neves közgazdász, aki csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy Európában még mindig vannak olyan kormányok, mint például az Angela Merkel vezette német kabinet, amelyek kitartóan követelik a megszorításokon alapuló, ámde az euróövezetben szükséges reformokkal összeegyeztethetetlen gazdaságpolitika folytatását.
Három lehetséges forgatókönyv
Stiglitz idén kiadott könyvében három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a jövőre nézve. A The Euro – How a Common Currency Threatens the Future of Europe (Az euró – Hogyan veszélyezteti Európa jövőjét az egységes fizetőeszköz) című, több mint 400 oldalas műben a legkedvezőbb megoldásként azt javasolja, hogy hajtsanak végre mély reformokat az eurózóna struktúrájában és a leginkább szenvedő tagállamokra kényszerített gazdaságpolitikákban.
Egy ilyen övezetnek a jó működést biztosító intézményekre van szüksége, mint például egy olyan központi bankra, amely nem csak az infláció elleni küzdelmet tekinti céljának, hanem a munkanélküliség elleni harcot és a gazdasági növekedést is szem előtt tartja.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
szóljon hozzá!