Kiderült, mi okozhatta Leonardo da Vinci halálát
2016. május 12. 08:32
Beteg, ágyhoz kötött ember, akinek szolgálói segítségére van szüksége ahhoz, hogy egyáltalán az ágyból fel tudjon kelni – így festette le az idős Leonardót Giorgio Vasari, a reneszánsz művészek életéről szóló egyik legfontosabb munka szerzője. Olasz kutatók úgy vélik, megtalálták a művész időskori betegségeinek okát.
Korábban
Leonardo de Vinci élete utolsó két évét stroke-ok sorozata keseríthette meg, amelyek jelentősen lecsökkentették motoros aktivitását, és végül a halálához vezettek – állítja két kutató a The Lancet Neurology című lap júniusi számában megjelent tanulmányban.
A tanulmányt jegyző két olasz orvos több száz éves forrásokat vizsgált meg, hogy rekonstruálja a reneszánsz zseni egészségi állapotát 1517-től 67 éves korában, 1519-ben bekövetkező haláláig. „Aragóniai Lajos bíboros Antonio de Beatis által lejegyzett naplójából megtudhatjuk, hogy Leonardónak a jobb keze 65 éves korában lebénult. Az ősi dokumentum szerint azonban da Vinci ennek ellenére is festett, rajzolt és tanított” – mondta Antonio Perciaccante, a goriziai kórház belgyógyászati osztályának munkatársa a Discovery Newsnak.
Perciaccante és szerzőtársa, Alessia Coralli, a castellanai kórház sebészeti osztályának orvosa szerint a beszámolóból az derült ki, hogy jobb kezének lebénulása részleges fizikai nehézségeket ugyan okozott Leonardónak, szellemileg azonban teljesen ép maradt. A művész egészségi állapotának nyilvánvaló leromlásáról számolt be Giorgio Vasari 16. századi itáliai festő, építész, A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete című munka szerzője is. Vasari művében az idős Leonardót beteg, ágyhoz kötött emberként festi le, aki nem volt képes felállni anélkül, hogy szolgálói segítségét igénybe vette volna. „Hónapokon át beteg volt” – írta Vasari.
Perciaccante and Coralli abból indultak ki, hogy stroke-ok sorozata foszthatta meg önállóságától Leonardót. „Hipotézisünk szerint az első stroke következtében bénult le a keze. Ezt további stroke-ok követték, amelyek da Vinci egészségének és motoros képességeinek romlását eredményezték” – fejtette ki Perciaccante.
Vasari szerint da Vinci 1519. május 2-án halt meg, I. Ferenc francia király karjaiban (ez azonban feltehetően csak legenda). Leonardo halálát a művészettörténész szerint egy „roham” okozta. Perciaccante szerint a kifejezés egy hirtelen rosszullétre vagy egy gyakorta visszatérő betegség tüneteire utal, vagyis tökéletesen leírja a stroke fogalmát. A kutatók szerint a visszatérő stroke gyanúját az orvosi szakirodalom is alátámasztja.
„Köztudott, hogy azok körében, akik átesnek egy stroke-on, megnő az esélye annak, hogy további stroke-okon is átesik” – mondta Perciaccante. A kutató megjegyezte, hogy 5 páciensből közel egy esik át újabb stroke-on az elsőt követő 90 napon belül. Perciaccante hozzátette: nem tudják, hogy genetikai betegségek is közrejátszhattak-e Leonardo egészségi állapotának leromlásában, az újonnan azonosított leszármazottak vizsgálata azonban ebben a szempontból közelebb vihetne minket a válaszhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Hitler
- Lecserélte a francia forradalom jelszavait a németekkel kollaboráló rezsim
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Megújulva, múzeumi kiállítótérként adták át az egykori levéltár épületét Kaposváron
- Hitler legbelső titkait is elárulta a szövetségeseknek korábbi bizalmasa, „Dr. Sedgwick”
- Nemcsak információs küzdelemben, tűzharcban is alulmaradtak a sörpuccs kirobbantói
- Perceken múlt, hogy elkerüljük a második világháborút
- Mondvacsinált „provokációra” válaszul kezdődött el a második világháború
- Mit érhetett volna el valójában a Valkűr-hadművelet sikere?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.