Sok minden tisztázatlan még az Alkotmány utcában az NVI-nél történtekkel kapcsolatban, nem próbáljuk meg összerakni a mozaikot, hanem inkább a a „cui bono” latin szállóige mentén próbáljuk kitalálni, hogy kinek jó ez a cirkusz.
A magát civilként meghatározó herceghalmi polgármester feleség sztorija sántít, elég erősen. A probléma a kérdésfeltevéssel kezdődik, ugyanis az általa beadott kérdés szövege a következőképpen hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek – a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény szerint – továbbra is zárva tartsanak vasárnap?”. Emberi nyelven ez valami olyasmi lenne, hogy, ugye te is szeretnéd, hogy maradjon érvényben a vasárnapi zárvatartás?
Ez nevetséges, nincs olyan magánember/civil aki azért szeretne népszavazást, hogy egy már meglévő és törvényt megvédjen és hatályban tartson. Bár Fideszes logikával van benne ráció, mert ugye szerintük a rezsicsökkentést is meg kell védeni… Vajon lesz-e Békemenet a vasárnapi zárva tartás mellett?
De, kanyarodjunk vissza a népszavazás kérdéséhez. Tegyük fel, hogy az NVB befogadja ezt a kérdést és hitelesíti, valamint népszavazásra alkalmasnak találja. Ez után az következik, hogy Erdősinének és támogató csapatának össze kell majd grundolni 200.000 aláírást 3 hónap alatt, ahhoz, hogy kiírásra is kerüljön a népszavazás.
Vajon reális-e ez? Amennyiben a Fidesz beáll az ügy mögé hivatalosan is, úgy igen. De a szavazás végkimenetele a nagyobbik kormánypárt számára igencsak bizonytalan, tekintve, hogy a népszavazásokon a részvételi hajlandóságunk messze alulmúlja az országgyűlési választásokét, és mivel a vasárnapi zárva tartás egy igen erős, megosztó, de legfőképpen egy nagyon népszerűtlen téma félő, hogy a kérdés népszavazásra engedésével is csak bukni tudnának.
A legvalószínűbb, hogy a cél az időhúzás. A sorok szerzője nem jogász, és nem ismeri behatóan az NVB és NVI döntéshoztali folyamatait, sem eléggé, de ahogyan a legtöbb bürokratikus szervezet, ők sem a sebességünkről híresek.
(Emlékszünk még arra, a bohózatba illő jelenetre, amikor a 2010-es választáson az NVB még ülésezett arról, hogy akkor most elvegyék-e a telefonokat a még szavazás előtt sorbanállóktól, nehogy az eredmények tudatában befolyásolni lehessen őket, de a világhálón már elkezdtek szivárogni a választások részeredményei?)
Szóval, tegyük fel, hogy az NVB befogadja ezt a népszavazási kezdeményezést, kihírdeti az aláírásgyűjtés kezdetét, majd ennek a remek csapatnak véletlenül nem sikerül a megadott időre összeszedni a referendum megtartásához szükséges 200000 aláírást.
Ekkor már bőven júniust fogunk írni, még az is lehet, hogy már júliust. Nyáron ilyesmivel az emberek nem fognak foglalkozni, nyaralnak, grilleznek, a fiatalok fesztiváloznak, a parlament és a pártok nyári szünetre vonulnak, a bíróságok pedig, ítélkezési szünetre.
Így a legrosszabb forgatókönyv szerint is sikerül ezt a kérdést legalább fél évre jegelni, de lehetséges, hogy szeptemberig nem lesz lehetőség a kérdés ismételt beadására.
Addig pedig kitalálnak valamit, például egy fajta belső reformként fellazítanak bizonyos szabályokat a zárva tartásból, így kicsavarva az ellenzék kezéből a kezdeményezést. Még az is lehet, hogy indítanak egy újabb nemzeti inzultációt a témában, még tovább odázandó a kérdés.
Bárhogy is legyen, ebben a témában népszavazás idén szinte biztosan nem lesz.
Egyetlen, pusztán teoretikus kérdésem maradt már csak a végére: pusztán hatalomtechnikai szempontból, nem lenne-e célszerűbb a Fidesz számára bevállalni ennek a törvénynek a felülvizsgálatát, módosítását, mint a választások előtt 1 évvel egy népszavazást, ami az első kemény pofonjuk lehet? Vagy erre még nincs kész válasza a Habony műveknek?
Forrás:nemzeti.net
