Azt hittem, hogy a nemzeti összetartozást megtestesíteni kívánó Barackfa-dal olyannyira tökéletesre sikerült annak idején a maga műfajában, hogy soha senki nem fogja szükségét érezni az újragondolásának. Meg voltam győződve, hogy annál keservesebben már nem lehet kifejezni a kortárs nemzeti, jobboldali érzésvilág hanyatlását, mint a “talpaink egymásra lépnek”  típusú totális képzavarban. És tévednem kellett: de igen, már megint sikerült ez valakinek, valakiknek.

Történt ugyanis, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság hirtelen felindulásból úgy döntött, Örökségünk mottóval mozgalmat indít, amelynek célja megszólítani és bevonni a világ különböző pontjain élő magyarokat egy, a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását célzó összehangolt ténykedésbe. Semennyire nem találom életszerűnek, de a kampány során ráadásul arra ösztönzik a magyarokat határon innen és túl, hogy énekeljék el a dalt, készítsenek erről videofelvételt – lehetőleg otthonuk emblematikus helyein – és töltsék fel a produkció honlapjára. A dal sikerét jelzi egyébként, hogy az októberben feltöltött remekművet eddig 45 ezren nézték meg a Youtube-on.

Azt értem, hogy a buli fővédnöke Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár. Azt is értem, hogy a dalt egy paksi zenész szerezte. Azt viszont már egyáltalán nem értem, mi a francot keres ebben a sztoriban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.? Mint kiderült ugyanis, Hamvas István vezérigazgató úr szerint minél több embernek szeretnék bemutatni e dal révén, hogy a paksi erőmű biztonságos. Mi van?

 fotó: Youtube/444.hu

A TELJES CIKK IDE KATTINTVA ELOLVASHATÓ.