Az erkölcsi fölény, amely győzelmet hozott az északiaknak
2016. január 1. 11:20
„Soha életemben nem éreztem bizonyosabbnak, hogy helyesen cselekszem, mint most, amikor aláírom ezt a papirost!” – mondta Abraham Lincoln a „lázadó” déli államok területén élő rabszolgákat felszabadító Emancipációs Kiáltvány aláírása kapcsán. Az Egyesült Államok tizenhatodik elnöke 1862 júliusában ismertette a Kongresszus előtt a kiáltvány tervezetét, majd 1862. szeptember 22-én, öt nappal az uniós seregek antietami győzelme után jelentette be, hogy 1863. január 1-jével életbe lép a rendelkezés.
Korábban
Annak ellenére, hogy az északiak körében sokan ellenezték a feketék emancipációját, a polgárháború második évére a politikai-katonai döntéshozók felismerték, hogy a déli rabszolgák felszabadítása lehet a győzelem kulcsa. Ez a lépés ugyanis amellett, hogy jelentősen meggyengítette a konföderációs államok gazdasági helyzetét, jelentősen megnövelte az uniós hadseregben szolgáló katonák számát. Ráadásul az északiak erkölcsi fölényt is kovácsoltak az ügyből, hiszen innentől kezdve a nagyhatalmak már nem a déli államok függetlenségi törekvéseinek leverőjeként, hanem a feketék felszabadításáért harcoló szövetségként tekintett az Unióra.
Bár a haditengerészetnél már 1861-ben is alkalmaztak feketéket, 1862-ben pedig már az első ezredeiket is megszervezték, a fekete önkéntesek befogadása csak 1863-ban öltött tömeges méreteket. A felszabadított rabszolgákat azonban ezután sem kezelték egyenlő félként. Kezdetben a 13 dolláros havi zsold helyett mindössze 10 dollárt fizettek a feketéknek, és csak 1864-től kaptak ugyanakkora fizetést, mint fehér társaik. Ennek ellenére a háború végéig 178 ezren harcoltak az uniós hadseregek kötelékein belül.
Bár a kiáltvány kihirdetése hatalmas mérföldkő volt a feketék egyenjogúságáért folyatott harcban, még nem jelentett automatikusan egyenlő bánásmódot. Még egy évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a polgárjogi mozgalom minden korábbinál jelentősebb eredményeket érjen el a feketék szegregációjának megszüntetése területén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap