Egyebek mellett ezeket olvashattuk akkor, Sarrazin könyvének megjelenésekor: „Merkel kancellár augusztus végén még sértőnek és a bevándorlók integrációját hátráltatónak nevezte a bankár nézeteit, de értesülve a CDU-tagság nagy részének körében is helyeslő visszhangról, egy héttel később már így nyilatkozott:

»Az állam nem kapitulálhat a migránsok által lakott lakónegyedekben elharapózott erőszak előtt. Németországban nem létezhet egyetlen település vagy városnegyed, kerület sem, ahol a rendőrség nem képes érvényt szerezni a jognak. A migráns fiatalok egy részének erőszakra való hajlama nagy probléma, s erről nyíltan lehet beszélni anélkül, hogy tápot adnánk az idegenellenesség gyanújának. A fiatalok körében az erőszak sokszor annak a jele, hogy az illetők nem látnak perspektívát maguk előtt. Ezen pedig csak egy dolog segít: a tanulás. Államunk sokféle lehetőséget kínál erre, ám a felelősség döntő része a szülőket terheli, s ezt sem az iskola, sem a társadalom nem vállalhatja át tőlük.«

Néhány számadat:

– Berlin egyik kerületében, Neuköllnben a 21 évnél fiatalabb »nehéz bűnözők« csoportján belül 90 százalék a migránsok aránya. Ezen belül 45 százalékot képviselnek az arab és 34 százalékot a török fiatalok. (»Nehéznek« a német rendőri statisztika szerint az egy éven belül legalább 30 bűncselekményt elkövetők számítanak. Ez egy könyvben jelent meg, érdekes, hogy mégiscsak meg lehet számolni, hogy az elkövető »német« német vagy »török« német.)

– Egyedül Berlinben tavaly háromezer (!) esetben ért fizikai támadás szolgálatban lévő rendőröket. »Egyes kerületekben olyan veszélyes a helyzet, hogy egyszerű esetekhez, például egy családi perpatvarhoz is több járőrkocsival kell kivonulnunk«. A főváros nem áll egyedül ezen a téren: a rendőrök elleni agresszió mindennapos dologgá vált egész Németországban.

– A számos nagyvárosban (Berlin, Köln, Duisburg, Mannheim, Frankfurt) megfigyelhető gettósodás következtében a rendőrség egyre nehezebb helyzetben van. Mivel az ilyen negyedek szinte állandó jelenlétet igényelnek a hatósági közegektől, nem jut járőrkocsi más körzetekbe.

– Nem egyszer 8-10 hónap is eltelik a rendőri följelentés és az első bírósági tárgyalás között. Ez idő alatt pedig a fiatal delikvens priusza gyakran számos újabb bűncselekménnyel gyarapodik. Fontos lenne az igazságszolgáltatás tempójának felgyorsítása, a bűnelkövetők mielőbbi bíróság elé állítása és elítélése, hogy mihamarább érezzék tettük következményeit.

– A bevándorlók közül 1,1 millióan ma sem tudnak rendesen németül.

– Integrációs program indult több bevándorló tanár és tanárnő kiképzésére és alkalmazására a német iskolákban. Jelenleg a továbbtanuló külföldi fiataloknak csupán a hat százaléka jelentkezik egyetemek, főiskolák tanárképző szakára, míg a németek között 12 százalék ez az arány.

Egy jellemző mondat:

A gondot a második, harmadik generáció okozza, amelynek egy része (főleg fiatalemberek) mereven elutasítja az integrációt. Ők nem hajlandók németül tanulni, megvetik, sőt gyűlölik a németeket. Gyenge tanulmányi eredményeik miatt többnyire még szakmát sem képesek tanulni, ezért gyorsan »lejtőre« kerülnek: bandákba verődve kisebb-nagyobb bűncselekményeket követnek el, majd előbb-utóbb börtönbe jutnak. Ők azok, akik ha tetten érik őket egy bűntett elkövetésekor, így beszélnek a rendőrökkel: »Szarok Németországra. Te annyit sem érsz, mint a kosz a cipőm talpán. Halott vagy«. (Idézet Kirsten Heisig bírónő júliusban megjelent Das Ende der Geduld /Vége a türelemnek/ című sikerkönyvéből.)”

Tisztelt Kancellár Asszony!

Most, a napokban egy másik könyv is megjelent Németországban, ezt egy német rendőrnő írta. Külön érdekesség, hogy a szerző maga is „migráns”, görög szülők gyermekeként született Németországban. Az ő könyvéről ezt a beszámolót olvashattuk nemrégiben: „A német Die Welt mutatja be portréjában Tania Kambouri német rendőrnőt, aki ezen a héten megjelent könyvében (Deutschland im Blaulicht – Notruf einer Polizistin – vagyis Németország kék fényben – egy rendőrnő segélykiáltása) írta meg, mivel kell szembenéznie rendőrnőként a német városok keményebb negyedeiben – ott, ahol főleg bevándorló gyökerű és muszlim közösségek élnek. (…) Kambouri beszámol arról, hogy hiába lép fel rendőrnőként, egyre többször megütik őt. Csoda, hogy eddig nem tört össze az arca. (…)”

Kambouri elmondja azt is: muszlim migránsok támadják így az államhatalmat. „Ez nem származás vagy vallás miatti, rasszista előítélet, hanem egyszerűen tény, hogy egyes társadalmi csoportokra feltűnően jellemzők bizonyos magatartásminták és bűncselekmények.” A rendőrnő szerint általános a tisztelet hiánya, a német alaptörvény és az emberi jogok semmibe vétele, miközben belterjes párhuzamos társadalmi struktúrák alakulnak ki, az integrációs szándék pedig eltűnik. (…)” Könyvében a politikai elit mellett támadja „a kritikátlan multikulti társadalmi romantikájában hívőket” is, akik szerinte „egyből iszlamofóbiát és idegengyűlöletet kiáltanak”.

Arra lennék kíváncsi, vajon ezt a rendőrnőt is meg fogják majd hurcolni önöknél? Addig üldözik, ameddig felhagy a hivatásával?

S ahogy egyre többen fogják kimondani az igazságot, úgy lassan mindenkit elüldöznek, és végül nem marad senki, csak a párhuzamos társadalmak muszlimjai?

(Folytatjuk)

Bayer Zsolt - ]]>www.magyarhirlap.hu]]>

Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: ]]>https://www.facebook.com/flagmagazin]]>
- Minden "lájk számít, segíti a magazin működését!

Köszönettel és barátsággal!