Ötödik, vagy hatodik, vagy öt és feledik plenáris ülését tartotta a Demokratikus Kerekasztal, és nem fogják elhinni, mi volt a téma! Nem, nem a célok megfogalmazása. Hanem a kerekasztal megszűnése. Meg is szavazták a megszűnést, ahogy azt is, hogy fantasztikus néven alakuljanak újjá. Tehát: belátták, hogy működésképtelen, ezért új nevet adtak a dolognak. Az Index összefoglalója a történelmi eseményről.
Köszönöm szépen. Legmélyebb sajnálatomra reménytelennek tartom. De hátha tévedek. Minden jót − válaszolta állítólag egy neves gondolkodó a Demokratikus Kerekasztal legutóbbi meghívójára. Én úgy vagyok a gúnnyal, és a cinizmussal, mint minden értelmes, jóérzésű ember: természetesen imádom! De most megpróbálok távolságtartóbb lenni.
Ahogy arról az első plenáris ülésen készült riportunkban beszámoltunk, a nagy internetadó-ellenes tüntetések mámorában megalakult a Deka, Lovas Zoltán erős felütésével: lemondatják Orbánt március 15-ig. Az "ernyőszervezet", a különböző demokratikus ellenzéki pártok és szervezetek egy asztalhoz ültetéséért, a demokratikus értékek terjesztéséért létrejött formáció még csak néhány plenáris ülésig jutott, de az alapítók közül – Ferge Zsuzsa szociológus, Iványi Gábor lelkész, Horváth András volt adóhatósági munkatárs és Lovas Zoltán újságíró − mára már csak Ferge Zsuzsa maradt.
Zoom
A formáció négy plenáris ülésen volt már túl, amikor még mindig a célokat fogalmazgatták. Akkor Magyar György celebügyvéd és néhány barátja megunták, így megszavaztatták, hogy egyesületet is csináljanak, azzal aktívabbak lehetnek. Még alá is írattak a jelenlévőkkel egy papírt, amin jelentkezni lehetett egyesületi tagnak.
Na, ebből lett az óriási konfliktus, mert Magyarék megalapították az egyesületet (KARD), bejegyeztették, viszont a Deka plenáris ülésén feliratkozott tagokból senkit nem hívtak meg, mondván, kezelhetetlen lett volna az egész, egyszerűbb, ha ők tízen megcsinálják azt.
Egy Demokratikus Kerekasztalnak ez a halál: valakik a kezükbe vették a dolgokat, cselekedtek úgy, hogy nem vitatták meg hónapokig tartó plenáris-üléssorozaton, sőt, munkacsoportokat sem hoztak létre annak eldöntésére, hogy melyik nap menjenek bejegyeztetni az egyesületet, és ki menjen előre, ha egy ajtóval találkoznak.
Jó nagy szakadás is lett a vége, az ősdekások sérelmezik, hogy megszavazták ugyan, hogy legyen egyesület, de a Deka hálózata és az egyesület közötti viszonyt nem tisztázták. Érdemi változtatást viszont már nem lehet tenni. Így aljas dolog az egyesülettől, ha az a Dekára hivatkozik bármilyen cselekedeténél.
Ez minden, csak nem demokratikus − foglalta össze egy szomorú hölgy. Pedig Magyar György is elég érthetően fogalmazta meg az egyik plenáris ülésükön: három hónap alatt nem jutottak semmire, ha nem sikerül legalább a célokat megfogalmazni egyértelműen, akkor hogy várhatják el, hogy bárki is csatlakozzon hozzájuk.
Mindenesetre a Deka legutóbbi plenáris ülésére már úgy hívta meg, akiket meghívott, hogy az ülésen három dologról döntenek:
  1. Megszűnnek
  2. Folytatják, de új szervezeti keretek között
  3. Új szervezetet alapítanak a megszűnés után
Ahogy a címből is kiderült, a Deka a harmadikat választotta: megszavazták, hogy megszűnnek, majd egy új néven alakulnak újjá. Figyelem − és tényleg, szerintem itt nincs szükség iróniára, cinizmusra ahhoz, hogy érezzük a szürrealistást − a Deka megszüntetése után a következő néven alakulnak újjá: Deka Főnix
És ha ez nem lenne elég, a plenárison még arról is szavaztak, hogy ne legyen-e inkább Deka Pulyka. Ezt végül elvetették. Jó vicc volt.
Az ülésen nagyjából a következőkben volt egyetértés:
  1. A Deka munkájában résztvevők óriási erőfeszítéseket tettek, hogy közös nevezőre jussanak bármiben, és hogy érdemi előrehaladást érjenek el a demokratikus eszmék terjesztésében
  2. Ez nem sikerült
  3. Az elmúlt hónapokban megszületett színvonalas viták azonban bizonyos szempontból eredményesek voltak, születtek vállalható állásfoglalások, bizonyos témakörökben nagyon jó írások, amelyek vállalhatók, átvihetők egy új szervezetbe
Egy váratlan pillanatban újra lecsapott a munkacsoportfétis: valaki azt javasolta, hogy a sok munkacsoport közül csak hármat tartsanak meg. Azokat, amikben megszülettek azok a fentebb említett színvonalas tanulmányok: oktatás, alkotmány, szociális terület. Ez így elég szomorúan hangzott, mivel a legreménytelibb munkacsoport egyértelműen a Jövőkép Munkacsoport volt, aminek vezetésére az egykori MDF-es politikust, Herényi Károlyt választották.
Volt, aki szerint hat hónapnyi sikertelenség után kudarcot deklarálni túl korai, más szerint pedig eleve nem saját magával kellene már rég foglalkoznia a Dekának, hanem a fontos célokkal.
Tökéletesen jellemző pillanat volt, akkor komoly vita alakult ki arról, hogy az is beszélhet-e aki nem regisztrált előtte, csak a helyszínen írta alá a jelenléti ívet. Végül megszavaztatták, hogy beszélhet-e az, aki csak ott írt alá. Megszavazták, bárki beszélhetett, de azért volt tartózkodó a szavazáson. Körülbelül húsz ember ült azon a plenáris ülésen, és volt, aki tartózkodott a kérdésben, hogy hozzászólhat-e mindenki, vagy nem.
Lendvai Ildikó még megfejtette, hogy a politikai helyzet megváltozott a Deka alakulása óta, mert akkor ugyan volt egy kis remény, de a kormány ahogy egy kicsit leáldozóban a népszerűsége mindig talál valami témát, amivel megszilárdítja magát.
És bár sem az Orbán-lemondatás, sem a másik eredeti cél, a demokratikus pártokat szervezeteket egy asztalhoz ültetése nem jött össze, ő mégis azt javasolta, ne használják a megszűnés szót, mert azt fogják mondani: Na, tessék, ezek sem értek el semmit!