Amikor faji alapon engedtek harci gázt a katonákra

Színes bőrűeket a frontvonalba

Amikor a tisztek a gázkamrába vezették a katonákat, senki sem panaszkodott. Néhány másodperc múlva csöveken keresztül a mustárgáz és egy hasonló vegyület, a hólyaghúzó harci gáz keverékéből álló gázfelhőt engedtek rájuk. "Úgy érezted magad, mintha égnél. A srácok sikoltozni és üvöltözni kezdtek, és megpróbáltak kitörni a kamrából. Néhányan el is ájultak. Amikor végre kiengedtek minket, a fiúk már nagyon rossz bőrben voltak" - emlékszik vissza a 93 éves Rollins Edwards a megpróbáltatásokra.

Edwards egyike volt annak a második világháború alatt az amerikai hadseregbe besorozott 60 ezer katonának, akiket arra választottak ki, hogy egy szigorúan titkos projekt keretein belül a harci gázok katonákra gyakorolt hatását teszteljék.

Edwards 1945-ben, fiatal katonaként a Fülöp-szigeteken

Bár a Pentagon 1991-ben elismerte, hogy valóban hajtottak végre ilyen kísérleteket a második világháború alatt, hivatalosan eddig még senki sem ismerte be, hogy a kísérleti alanyokat faji alapon válogatták szét. 2008-ban Susan Smith, az Albertai Egyetem kutatója tárt fel részleteket a faji alapon végzett tesztekről, de tanulmánya nem kapott túlzottan nagy médiafigyelmet.

Mint írta, a Puerto Ricó-ikat annak reményében tesztelték, hogy megtalálják a harci gázokra legjobban reagáló katonákat, akiket aztán az első vonalakba küldhetnek a fehérek helyett. A kísérletek során a fehér alanyok képezték a kontrollcsoportot. Az ő reakcióikat tekintették "normálisnak", amelyeket összehasonlítottak a kisebbségi csoportok eredményeivel. 

A második világháború alatt Panamában végrehajtott harcigázgyakorlat 

Van, akit a harcigáztesztek a hírhedt tuskegee-i szifiliszkísérletre emlékeztetnek, amelynek során az amerikai kormány által megbízott tudósok - ígéretük ellenére - nem részesítették megfelelő egészségügyi kezelésben a kísérletbe bevont alabamai afroamerikai földműveseket, hogy így tanulmányozhassák a szifilisz élettani hatásait.

Mint azonban az amerikai National Public Radio médiavállalat nemrég folytatott kutatásából kiderült, a tesztek nem csak feketéket és Puerto Ricó-ikat, hanem japán származású amerikaiakat is érintettek. Utóbbiak bevonásával azt szerették volna megvizsgálni, milyen hatással lehet a harci gázok bevetése az ellenséges japán erőkre.

Fekete katonák védőfelszerelésben gyakorlatoznak az 1940-es évek elején a hírhedt marylandi Edgewood Arsenalban készült képen

A kísérletek a legnagyobb titokban zajlottak, és természetesen semmi nyomuk nem maradt a tesztalanyok katonai nyilvántartási dokumentumaiban. Az érintettek nem részesültek orvosi kezelésben, és ha nem akarták megkockáztatni, hogy katonai börtönbe kerüljenek, vagy elbocsássák őket a hadseregtől, titokban kellett tartaniuk, hogy min mentek keresztül.

A kísérleteknek három típusa volt. Az egyikben folyékony mustárgázvegyületet öntöttek a tesztalanyok bőrére, emellett előfordult, hogy az érintetteket a szabadban, szimulált harc közben tették ki a harci gázok hatásainak, és volt, hogy a már említett kamrákba engedték be a veszélyes anyagokat. 

1. Színes bőrűeket a frontvonalba
2. Befőttesüvegbe gyűjtött bőrdarabok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2016

• Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
• Főszerkesztői köszöntő
• Pillantás a szoknya alá
• A karibi vudu mészáros
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem”
• "Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"
• Magyar filmek vörös szőnyegen
• A fekete halál bosszúja
• Hét zsarnok kivégzése