Latorcai Csaba a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros "magyar" elnökségi programjának keretében tartott megemlékezésen rendezett pódiumbeszélgetésen kiemelte: "önmagában sajnálatos", hogy az államnak részt kell vennie az emlékezetpolitikában, de amíg vannak, akik számára "probléma" a nyilvános beszéd "a múltban elszenvedett olyan közös traumákról, mint a holokauszt", addig az államnak támogatnia kell a folyamatot.

Miután véget ért a "gyászmunka" és természetessé válik a beszéd az ilyen kérdésekről, az államnak "már nem lesz dolga", de egyelőre "van még teendő", és nem csak Magyarországon, hiszen Nyugat-Európa számos országában egyre emelkedik a "rasszista indíttatású bűncselekmények száma".

A holokauszt "nyomot hagyott az egész társadalomban", és az államnak "segítenie kell a megrázkódtatás feldolgozását". Dolgoznia kell azért, hogy a trauma feldolgozása tanulságokkal szolgáljon "nekünk és a gyermekeinknek arról, hogy miként nem szabad egy társadalmat működtetni" - fejtette ki Latorcai Csaba.

Magyarország már második alkalommal vállalta el az IHRA elnökségét, mert "tettünk és tenni akarunk azért, hogy legyen lehetőség beszélni erről a sebzettségről és meggyászolni mindazt, ami történt, és úgy gondoljuk, hogy meg tudjuk osztani tapasztalatainkat más országokkal" - tette hozzá a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy a "holokauszt" nem csak Magyarországhoz kötődik, hiszen "egész Európa mondott csődöt".

Felix Klein, a német kormány zsidó szervezetekkel folytatott kapcsolatokért felelős különmegbízottja a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte, hogy a második világháború után hosszú évtizedekig tartott, amíg a német társadalom és a német állam szembenézett a "szintik és romák elleni népirtással", így az egykori NSZK kormánya csak 1982-ben ismerte el a "közösség elleni rasszista indíttatású népirtás tényét".

A közösséget jelenleg is számos "előítélet" sújtja, és nem csak Németországban. A "szinti és roma közösség" "Európa talán legnagyobb kisebbsége, és leginkább diszkriminált kisebbsége" - sajnálkozott Felix Klein, üdvözölve, hogy a "magyar" IHRA-elnökség programjában kiemelt szerepe van a "szintik és romák elleni népirtás feldolgozásának".

Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: "nemcsak a tankönyvekbe, hanem a szívekbe és a lelkekbe is bele kell írni, hogy soha többé nem történhet olyan tragédia, mint a roma holokauszt".

A köszöntő beszédek után tartott pódiumbeszélgetésen Silvio Peritore, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnökhelyettese a beszélgetés többi résztvevőjéhez hasonlóan kiemelte, hogy a holokauszt sokáig még a közösségen belül sem volt beszédtéma (mert nem is volt semmiféle cigány holokauszt, azért - a szerk.), és a németországi "szinti és roma polgárjogi mozgalom" a "népirtás elismertetése" után még húsz évig küzdött azért, hogy elkészüljön a berlini Reichstag - a törvényhozás alsóháza, a Bundestag épülete - mellett a "náci uralom alatt Európában meggyilkolt szintik és romák előtt méltó módon tisztelgő" nemzeti emlékmű. Megjegyezte: jó lenne, ha "a meggyilkolt európai zsidók" emlékműve mellett a "szinti és roma közösség halottai" előtt tisztelgő emlékművet is felkeresné minél több állami delegáció.

A több mint hatvan érdeklődő, köztük politikusok és diplomaták előtt tartott beszélgetésen Dotschy Reinhard énekesnő, író egyebek között kiemelte, hogy a "szinti és roma közösség teljesen másmilyen, mint a róla kialakult előítéletek", de nemcsak a többségi társadalomnak kell változnia, hanem a "szinti és roma közösségnek" is "nyitnia kell", hogy az "évszázados klisék és ellenségképek" helyére a valóság kerülhessen.

Choli Daróczi József író, műfordító, költő elsősorban arról hazudozott, hogy a cigányok "indiai eredetű, de tökéletesen európai" közösséget alkotnak. "Nem hallják, milyen szép európai nyelven beszélek?" - tette fel a kérdést magyarul...

(MTI nyomán)