Mi alapján döntenek a szülők újszülött gyermekük keresztnevének kiválasztásakor? A saját, vagy az ő érdekeit veszik figyelembe? Nem mindegy, nagy kárt okozhat ugyanis egy rosszul megválasztott keresztnév.
Immár 10 éve változatlan a fiúnevek első hármas sorrendje. A legfrissebb adatok szerint a leggyakrabban Bence lesz az újszülött, majd legtöbbször a Máté, illetve a Levente nevet kapják. A lányoknál a Hanna vezet, utána az Anna és a Jázmin következik, utóbbi kettő többször is élen állt az elmúlt évtizedben, jelenleg azonban meg kell elégednie a dobogó alsóbb fokaival.
Bár ezek hosszú idő óta népszerűek, mégsem számítanak divatneveknek, hisz alig 1500-2000 szülő választja őket. Az első helyeken álló keresztneveket az újszülöttek kicsivel több mint 3 százalékának adták, szemben az 1960-as évekkel, amikor az első neveket a csecsemők majdnem 30-40 százaléka viselte – hívta fel a figyelmet Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa.
Kikoptak a hagyományos nevek
Az országban Máriának hívják a legtöbb nőt, őket követik az Erzsébetek, a Katalinok, az Évák és az Ilonák. László a leggyakoribb férfinév, majd az Istvánok, a Józsefek, a Jánosok és a Zoltánok következnek.
A statisztikák szerint a lánynevek közül mára teljesen eltűntek a hagyományosnak tekinthetők, úgymint az Erzsébet, a Márta, a Katalin vagy a Mária. A fiúnevek esetében is háttérbe szorultak, bár az apai név továbbvitelének hagyománya miatt sűrűbben előfordulnak. Ilyenkor azonban másodikként egy divatosabb nevet is szoktak adni a szülők kompenzáció gyanánt. Érdekes, hogy már az apáké sem klasszikus férfinév, vagyis nem István, László vagy János, hanem az 1970-es évek divatos nevei: a Csaba, a Zsolt, a Richárd, a Viktor vagy a Gergely.
Ki akarnak törni a szürkeségből
A szülők a névválasztásnál több tényezőt is figyelembe vesznek. Van, aki azért ad idegen nevet, idegen helyesírással, mert külföldön képzeli el a gyereke jövőjét. Persze, ma már sok a vegyes házasság, sokféle származású ember él Magyarországon is, így előfordulhat az a szégyen, hogy például egy afrikai név adásával a nagyszülők származására szeretnének utalni.
Sokan viszont éppen az identitásőrzés céljából választanak régi magyar - például Levente, Boglár, Ádomás, Monor -, vagy héber, esetleg szanszkrit keresztneveket. Mások inkább egy énekes, egy színész vagy más híresség nevét adják a gyereknek. Ha több gyermek is van a családban, általában hasonló jellegű, eredetű nevet kapnak, sőt van olyan is, hogy még a monogramjuk is megegyezik – mondta Raátz Judit.
Egyfajta összetartozást mutat, ha a szülők a legnépszerűbb nevek közül választanak egyet, hisz az emberek mindig tartozni szeretnének valahová, ezek a szülők pedig így fejezik ezt ki. A különleges névadás oka viszont az egyediségre való törekvés, a szülők a gyermekeik által akarnak kiemelkedni a szürkeségből – magyarázta Majsai László pszichológus.
(Híradó nyomán)
Kapcsolódó: