Sami Steigmann arra ugyan nem emlékszik, milyen orvosi kísérleteket is végeztek rajta a csúnya nácik három-négy éves korában, több mint 70 évvel ezelőtt. Annyi biztos csak, hogy még ma is minden egyes nap fájdalmai vannak a gaz náci orvosok gonosz praktikái miatt.
 Sami Steigmann megkérdőjelezhetetlen előadása |
A holokauszt borzalmait csodával határos módon túlélő 75 esztendős férfi az amerikai New Yersey államban található Bayonne egyik középiskolában összegyűlt sok száz hetedikes diák előtt a következőképpen foglalta össze „ars poeticáját”: „Szeretném, ha úgy emlékeznének rám, mint aki áldozatból túlélő, majd napjainkra erkölcsi tanú lett, aki arra tanítja a gyerekeket, hogyan legyenek jobb emberek.”
Steigmannt a "nácik" Ukrajnában, Mogiljev-Podolszkban tartották fogva. Lám-lám, nem kell minden bűnt Mengelére kenni: a „halál angyala” nem is volt ott Mogiljev-Podolszkiban, ennek ellenére itt is kísérletezgettek a gaz nácik a kicsi gyerekekkel. A diákok előtt az idős férfi elmesélte élettörténetét. Nem hallgatta el életének más nehézségeit sem, így például azt is megemlítette, hogy egy időben New Yorkban hajléktalanként tengődött. Ezen kívül pedig „családi feszültségek” miatt nem engedik őt az unokái közelébe.
 A Bayonne angoltanárnőjével és történelemtanárával |
De bármilyen kihívással is került szembe az élet rögös útján, mindig képes volt a benne rejlő erőt mozgósítani. A diákoknak a bölcs holokauszt-túlélő a következő két tanácsot adta: „Bármi is történik az életben, sohase adjátok fel”, továbbá „mindenki közületek személyesen képes valamilyen változást előidézni a világban”.
A megnyerően őszinte idős férfi megosztotta a diákokkal nagy bánatát, amely onnan ered, hogy nem találkozhat az unokáival. Ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – szükségét érzi annak, hogy tanítson, oktasson, „mint bármely más szülő vagy nagyszülő”.
„Mivel saját unokáimat nem láthatom, ezért most, ahogy így együtt vagyunk, mindegyikőtök az én gyermekemmé vált” – vallotta be a jóságos ember.
 Saját unokái közelébe nem engedi családja |
Korábban az előadása során – az iskolai tanfelügyelet vezetőjének, egy Regina Resnick nevű Bayonne-ban élő "holokauszt-túlélőnek", az iskola igazgatójának, több tanárnak, valamint egy Gene Woods nevű holokausztkutatónak a jelenlétében – Steigmann számos korszakos jelentőségű információt osztott meg hallgatóságával. Elárulta például, hogy valójában 11 millió embert gyilkoltak meg a nácik és a velük kollaboráló gazfickók a holokauszt során, akik közül egészen pontosan 6 millió volt a zsidók száma. A hős férfi hangsúlyozta, hogy a nácik tanult emberek voltak, ennek ellenére mégis végrehajtották a holokausztot: mérnökök építettek gázkamrákat, orvosok mérgeztek meg gyerekeket, ápolónők gyilkoltak meg újszülötteket, és egyetemi végzettséggel rendelkező egyének mészároltak le tömegeket. A tanulság: tanultnak lenni nem elég.
„Nagy jó dolog okosnak lenni. Azonban szükséges jó dolgokat tenni” – fogalmazta meg a diákok számára élete történetéből levont bölcsességet a holokauszt-túlélő hős.
Miután az előadás befejeződött, egy Nancy Sawirees nevű 12 éves kislány a The Jersey Journal nevű újság riporterének elmondta: úgy érzi, tanult valami újat.
„Úgy hiszem, nagyon tanulságos volt az előadás, amely hozzásegített ahhoz, hogy megértsem a holokausztot” - vallotta meg Nancy, hozzátéve, hogy szándékában áll a hallottakat más emberekkel is megosztani.
Perge Ottó - nj.com nyomán
