Időkjelei: Néhány nappal ezelőtt írtunk arról a svéd irodaházról, amelyben a bérlők, bár egyelőre opcionálisan, beültetett mikrochipre cserélhetik a máshol kulcsokkal vagy beléptető kártyákkal megoldott védelmet. Magyarul a kezükbe ültetett csip segítségével nyithatják az ajtókat vagy használhatják például a céges fénymásolót.
A kezdeményezéshez a kiskereskedelemben, de legfőképpen az egészségügyben már sok éve alkalmazott rizsszem nagyságú RFID csipet használják, amit általában a hüvelykujj és a mutatóujj közé helyeznek el egy rendkívül egyszerű, néhány pillanatig tartó eljárással.
Az egyik legfontosabb kérdés, ami ilyenkor felmerül az emberben, hogy amennyiben ez a technológia már ilyen sok helyen megjelent a kiskereskedelemben, kormányhivatalokban vagy az egészségügyben, milyenek lehetnek azok az eszközök vagy csipek, amikről nem tudunk? Az alábbi rövid hír ennek a kérdésnek a megválaszolásában segíthet.
Több forrás is megerősítette, hogy az amerikai kormány olyan nyomkövető csipeket ültet a Guantanamoi-öbölben található katonai börtönből távozó volt rabokba, amelyeket korábban saját katonáin tesztelt.
A Wikileaks által kiszivárogtatott dokumentum szerint Abdullah szaúdi király még 2010-ben kérte meg az Obama kormányt, hogy minden fogolyba tegyenek nyomkövető csipet, hogy szabadon bocsátásuk után megfigyelhessék őket. A jelek szerint az amerikai kormány eleget tett a kérésnek.
Az Infowars-nak nyilatkozó tengerészgyalogos a következőket mondta a csipről, amit gyakran a rabok gerincének közelébe ültetnek be, hogy az eltávolítást lehetetlenné tegyék:
„Egy olyan programról van szó, amire eredetileg önkéntes alapon lehetett jelentkezni a katonáknak.”
Ezt az információt számos más forrás is megerősítette.
„Az ember sok butaságot elkövet fiatal korában. Csak aláírsz egy papírt [a csipbeültetésről] és ennyi az egész. Azt gondolod, én legalábbis ezt gondoltam, hogy ezzel valami különleges dolgot teszel. Jelentkeztem egy vegyi, biológiai és sugárveszélyre specializálódott különleges katasztrófavédelmi alakulathoz, azt gondolva, hogy ez is a javamat szolgálja majd.”
A tengerészgyalogos kihangsúlyozta, hogy a csip „nagyon, nagyon apró.”
„Általában olyan helyre ültetik be, hogy az eltávolítást csak komoly sebészeti beavatkozással lehessen elvégezni. Nem olyasmiről van szó, amit az ember kivág a karjából.”
„Komoly kockázat olyasmit keresgélni, amiről az ember azt sem tudja, hogy pontosan hol van.”
Az amerikai hadsereg kutatásfejlesztési ügynöksége, a DARPA, már évekkel ezelőtt bejelentette, hogy az agysérüléseket kezelni képes csipek fejlesztésébe kezdett. Az eredeti bejelentés után két évvel hozzátették, hogy a programot kiterjesztették a katonák egészségét a harctéren folyamatosan figyelni képes csipekre is.
„A hadsereg különleges egységei számára a különböző indikátorokat folyamatosan figyelni képes beültethető nanoszenzor igazán bomlasztó hatású fejlesztés lenne,” írta a DARPA.
Pedig röviddel a fenti tanulmány közzétételét követően már arról érkeztek hírek, hogy a DARPA nemcsak nyomon követni akarja katonáit, de azon is ügyködik, hogy képes legyen megváltoztatni az emlékeiket.
„Úgy tűnik, a DARPA teljes gőzzel halad ezeknek a technológiáknak a megvalósítása felé,” mondta Joseph LeDoux idegkutató az MIT Review-nak. „Az tervezik, hogy chipet ültetnek [az agyba]. Olyan lenne, mint egy művégtag, azzal a különbséggel, hogy nem az ember karját irányítja, hanem az emlékeit. Fogalmam sincs, hogy ezt hogyan tervezik kivitelezni.”
Sajnos semmi okunk azt feltételezni, hogy ezek a tervek csupán a raboknál vagy katonáknál történő alkalmazásra korlátozódnak majd a jövőben.
Ráadásul az egészet úgy tálalják, hogy az ember nehezen emelhessen szót ellenük, hiszen ki ellenezné a katonák életének vagy egészségének megóvását?
A Stanford Egyetem pedig egy olyan apró csip kifejlesztésén dolgozik, ami a véráramban, belső áramforrás nélkül mozogva képes eljutni szinte bárhová az ember testében, úgy, hogy az eszközt az orvosok kívülről irányítják. A tervek szerint a csippel vizsgálatokat lehet majd elvégezni, vagy gyógyszert juttatni célzottan a test bizonyos részeibe.
Forrás: idokjelei.hu
Kyrie Eleison, Kyrie Eleison, Kyrie Eleison
Apologéta: azért minden technológiának vannak fonák oldalai, főleg az elektronikát tartalmazóknak. Az elektronikát tartalmazó eszközök általában igen rosszul viselik az EMP [Electro Magnetic Pulse] hatást, aminek megfelelő erőssége esetén működésképtelenné válnak. Azt nagyon kevesen tudják, hogy pl. egy RFID chip kiütésére elégséges áramkört kevesebb mint 1000.- forintból össze lehet rakni, és még szaktudást sem igazán igényel, ha megfelelő rajzok és adatok állnak a készítő rendelkezésére. Mindenkinek a Gugli jó barátja, lehet a kifejezésre keresni és biztosan lesz [nagyon sok] magyar nyelvű találat. De az EMP hatás nemcsak az RFID-t üti ki, hanem megfelelő erősség esetén bármilyen elektronikát működésképtelenné tud tenni.