Magyarország 12 milliárd eurós szerződést kötött Oroszországgal a Budapesttől mintegy 100 km távolságra fekvő paksi erőmű bővítésére. A tenderen az orosz fél kínálta a legkedvezőbb műszaki és pénzügyi feltételeket a felújításra. Az Európai Uniónak új ötlete támadt, hogyan lehetne megtorpedózni e szerződést, hiszen Brüsszelnek egyre inkább szálka a szemében a leendő beruházás. Céljük elsősorban Oroszország visszaszorítása bármi áron az európai energiapiacról.

Természetesen Brüsszelnek semmi sem drága, hogy ezt a kényszerképzetét realizálja, és így akár romba is döntheti az amúgy is „oroszérzékeny” európai energiarendszert, hiszen nemrég minden gond nélkül egyszerűen "kilopott" Bulgária zsebéből több millió eurót, amelyet a balkáni ország nyert volna a Déli Áramlat gázvezeték éves tranzitdíjaként. Magyarország is komoly veszteségeket szenvedett és szenved Brüsszel oroszellenes szankciói miatt életbe léptetett orosz válaszlépések miatt, de hát fontos volt-e valaha Európának a magyarok bánata? Brüsszel most a vétó lehetőségét keresi, amellyel megakadályozná Paks bővítését, s ha ez nem lehetséges, valamely „komoly szankció” léphet életbe Magyarország ellen, esetleg egy nagy összegű pénzbüntetés is szóba jöhet brüsszeli források szerint.
Derek Muir - Financial Times nyomán
London
Frissítés: Brüsszel még keresi a fogást
Egyelőre nagyon korai szakaszban vannak a paksi bővítés körülményeire vonatkozó uniós vizsgálatok, ezért nem is lehet semmilyen következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal.
A Financial Times hétfőn megjelent számában arról ír, hogy a paksi atomerőmű bővítése brüsszeli akadályokba ütközhet, mert az atomenergia terén való együttműködést meghatározó Euratom egyelőre nem bólintott rá a létesítmény fűtőanyag-ellátására vonatkozó megállapodásra, valamint az Európai Bizottság versenyhatóságként is vizsgálja, hogy tartalmaz-e a beruházás tiltott állami támogatást, illetve, hogy összhangban áll-e az uniós közbeszerzési előírásokkal.
"A vizsgálat jelenleg nagyon korai szakaszban van, ezért nem is lehet semmilyen következtetést levonni arra vonatkozólag, hogy a megállapodás összhangban áll-e az uniós közbeszerzési vagy állami támogatásra vonatkozó szabályokkal" - fogalmazott Itkonen, közölve egyúttal, hogy az ügyben folyamatos a párbeszéd a magyar hatóságokkal.
A szóvivő újságírói kérdésre a Magyarországról Ukrajnába történő gázszállítások törvényességével kapcsolatos kérdésre is válaszolt, miután Orbán Viktor a múlt héten adott interjúban arról beszélt, hogy Magyarország a Gazpromtól vásárolt gázt nem adhatja tovább Ukrajnának. Itkonen kitért arra, hogy önmagában az, hogy Magyarország gázt szállít Ukrajnának, szabályos, azt viszont még Brüsszel is tanulmányozza, hogy az lehet-e a Gazpromtól vásárolt földgáz.
(MTI)