Megérkezett Moszkvába pénteken Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök, hogy az új ukrajnai béketervről tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
A két politikus külön-külön érkezett repülőgéppel az orosz fővárosba. Előző nap Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel vitatták meg a béketervet, amelyet már korábban támogatásáról biztosított az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO is.
A mostani magas szintű megbeszélés az utolsó lehetőségnek tűnik, hogy leállítsák a tíz hónapja tartó fegyveres konfliktust, amelyben eddig már több mint 5300 ember vesztette életét.
Korábban írtuk: Az ukrán válság békés megoldásáról folytat tárgyalásokat ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfővel a német kancellár és a francia elnök.
Angela Merkel és Francois Hollande előző este Kijevben tárgyalt Petro Porosenko ukrán államfővel. A TASZSZ orosz hírügynökség arról számolt be, hogy Merkel és Hollande béketervet terjesztett Porosenko elé.
 |
Ugyancsak az ukrán elnökhöz közel álló források előzetesen azt állították a TASZSZ-nak: a nyugati vezetők a kelet-ukrajnai konfliktus "befagyasztását" javasolták Porosenkónak a Dnyeszter menti Köztársaságban kialakult helyzet mintájára. Ezzel kapcsolatban részleteket nem közöltek.
Hollande a kijevi és a moszkvai látogatást még az indulás előtt úgy kommentálta: "Az idő sürget, és nem akarom, hogy azt lehessen mondani: Franciaország és Németország együtt nem tett meg mindent a béke megőrzése érdekében. Angela Merkellel úgy tekintjük, hogy kiemelt felelősségünk van".
Orosz szakértők: az ukrajnai háborút Moszkvában állíthatják le
Az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le - ezzel a címmel hívja fel a figyelmet a német kancellár és a francia államfő moszkvai útjának céljára a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszant által megkérdezett szakértők szerint Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése állhat. A Nyezaviszimaja Gazetának nyilatkozó elemző szerint Hollandék útja Moszkvába az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére.
Csak minden kérdésre kiterjedő csomagtervekkel lehet az ukrajnai válságot megoldani - figyelmeztetett Borisz Smeljov, az orosz tudományos akadémia közgazdasági intézetének egyik vezető munkatársa. A Vedomosztyinak nyilatkozó külpolitikai szakértő szerint a minszki megállapodás helyébe lépő egyezségeknek tartalmazniuk kell Ukrajna föderalizációját. A Nyugatnak garanciát kell vállalnia arra, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, meg kell egyezni arról is, hogy az észak-atlanti szervezet nem terjeszkedik tovább keletre, és Oroszországnak helyet kell kapnia az európai biztonsági rendszerben.
Egy Vedomosztyinak név nélkül nyilatkozó katonai szakértő szerint kifulladt a "donyecki és luhanszki népköztársaságok" katonai erejének offenzívája. Az orosz védelmi minisztériumban korábban dolgozó, nyugdíjállományú magas rangú katona hozzátette, hogy az ukrán kormányerők is elcsigázottak, és most nem képesek az ellentámadásra. Időre van szükség, hogy felkészüljenek, de ehhez garantálni kell azt, hogy az orosz hadsereg ne avatkozzon be. Az orosz katonai szakértő szerint ezért kellett Angela Merkel és Francois Hollande kezdeményezése.
Arkagyij Mosesz, a finn Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének orosz programját vezető kutató a Kommerszant című orosz napilapban kifejtette, hogy Európa meg akarja értetni Moszkvával, milyen új veszélyek leselkednek, ha megindul a fegyverszállítás Ukrajnába. A délkelet-ukrajnai fegyveres szembenállás új szakaszba léphet, ellenőrizhetetlenné válhat, és háborúval fenyeget Európában. Mosesz feltételezése szerint a német kancellár és a francia államfő azt fogja javasolni Vlagyimir Putyinnak, hogy Moszkva váljon egy új békemegállapodás letéteményesévé. A minszki egyezmények helyébe lépő új megállapodás a délkelet-ukrajnai konfliktus befagyasztását jelentené, rögzítené a jelenlegi frontvonalat.
Arnaud Dubien, a moszkvai székhelyű L'Observatiore nevű francia-orosz elemzőközpont igazgatója a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilapnak hangsúlyozta, hogy hatalmas a tétje a két nyugati állami vezető és az orosz államfő tárgyalásának. "Gyakorlatilag az utolsó esélyről van szó a konfliktus rendezésére" - mondta a szakértő, és arra figyelmeztetett, hogy a délkelet-ukrajnai helyzetet egyelőre viszonylagosan kordában tudják tartani, de könnyen kicsúszhat az ellenőrzés alól.
Alekszandr Guscsin egyetemi tanár, az orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának szakértője egyetértett Dubiennel a francia-német rendezési kísérlet fontosságában, de hozzátette, a délkelet-ukrajnai konfliktusban érintett "egyik félnek meg kell értenie, hogy a Donyec-medence nem lesz Ukrajna része a korábbi elvek alapján, a másiknak pedig azt, hogy nem lehet folyton emelni a tétet", a helyzetet nem lehet fegyverekkel megoldani.
(MTI nyomán)
