2013. május 3-án jobbikos országgyűlési képviselők - Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula - parlamenti látogatást szerveztek többségükben a 2006-os rendőri jogsértések dokumentálásában tevékenyen résztvevő civileknek.
Korábban is többször éltek ezen jogukkal, a vendégeikre egyetlen alkalommal sem érkezett panasz, mindig betartották nemcsak az írott, de az Országház épületében joggal elvárható, adott esetben akár íratlan szabályokat is. A vendégek fogadása az akkor életben lévő szabályok pontos betartásával, az Országgyűlési Hivatal Látogatószolgálati Osztályának bevonásával történt.
A meghirdetett találkozási hely a Kossuth tér - Alkotmány utca találkozása volt, ahol akkor a tér átépítése miatt egy beléptető pont lett kialakítva. Ezen az egyébként házőr által ellenőrzött ponton már áthaladtak a vendégek, mikor a Készenléti Rendőrség egy nagyobb létszámú csoportja körülvette őket, átvizsgálta a ruházatukat, megalázó módon kamerával vizslatták őket egy éppen a helyszínen várakozó óvodás korú csoport döbbenetére és riadalmára.
A rendőri intézkedéssel kapcsolatban az érintettek egy része panasszal élt. A Független Rendészeti Panasztestület 373/2013. (XII.11.) számú állásfoglalásában a vizsgált ügyben alapjogot súlyosan sértő intézkedést állapított meg, amely érintette a panaszosok az Alaptörvényben rögzített emberi méltósághoz, valamint a tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, továbbá egyebek mellett kimondta azt is, hogy az igazoltatás és a ruházat- és csomagátvizsgálás megfelelő jogalap hiányában történt, a felvételkészítéssel sérült a parlamenti látogatásra érkező vendégek személyes adatokhoz fűződő joga.
Papp Károly országos rendőrfőkapitány a 2014. február 5-én kelt határozatában a hivatkozott panasztestületi állásfoglalásnak helyt adott.
Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke az eset kapcsán az emberi méltóság tiszteletben tartását kérte Pintér Sándor belügyminisztertől, felvetve az intézkedések elszenvedőinek kártalanítását is.
"...amennyiben egy közrend szolgálatára létrehozott, a közbizalom kiemelt bizalmát élvező, az adófizetők pénzéből fenntartott testület tagjai a rendet szakszerűtlen intézkedésükkel megbontják, ezáltal a társadalom testületbe vetett bizalmát aláássák, jogkövető, adófizető polgárok méltóságát pedig megsértik, ott nem maradhatnak el a következmények. Sajnálatos módon a jogellenes intézkedés elszenvedőit sem a Készenléti Rendőrség, sem a Belügyminisztérium a mai napig meg nem követte, a történteket még elvi szinten, egy bocsánatkérés erejéig sem tartotta fontosnak - ha meg nem történtté nem is lehet - legalább jóvátenni" - fogalmazott a jobbikos képviselő.
Pintér Sándor szerint azzal, hogy a panaszeljárás során végül elismerték a jogszerűtlen rendőri intézkedést, egyben megtörtént a jóvátétel is. Véleménye szerint az ORFK vezetőjének elismerő határozata "megfelelő erkölcsi elégtételt nyújt az érintetteknek", továbbá a a rendőrség a jövőben is "természetesen mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgárok jogait maradéktalanul tiszteletben tartó, az arányosság követelményének megfelelő, jog- és szakszerű intézkedésekre kerüljön sor" (a teljes szöveg ide kattintva megtekinthető).
Vajon az érintettek - párhuzamot vonva a fentebb részletezett esettel - a közlekedés kisebb fokú szabálysértéséért kiszabott tízezres bírságok kapcsán mikor elégednek meg a mi elismerő nyilatkozatunkkal?...
Valószínűleg soha. Ahogy a jogszerűtlen rendőri intézkedések elszenvedői sem teszik, igazukért a bírósághoz kívánnak fordulni. Egyikük esetében már tanúk meghallgatásával sor került az első tárgyalásra a Fővárosi Törvényszéken. Így a szükséges jóvátételről - ami Pintér szerint a jogsértés elismerésével már tárgytalan - a bíróság dönt.