Megfejtették az altáji népek torokhangjának titkát
2015. január 21. 15:04
Hangszalagjaik egyedi fiziológiája miatt csak az Altáj-hegységben élő emberek képesek a több száz éves dallamok előcsalogatására - állítják orosz kutatók.
Korábban
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az éneklés eme egyedi és különleges formája - mint az alább található videóban is hallható - miért maradt elszigetelt, s nem terjedt el sohasem az Altáj- és a Szaján-hegység sztyeppéin túl.
A vizsgálat megállapítota, hogy a tuvai és a dél-szibériai lakosok egyedülálló torokhangja a különleges hangszalagjaiknak köszönhető, s egyedül ezen régió lakói vannak birtokában e művészi hangzásnak. Az Orosz Tudományos Akadémia szakértői szerint hangszalagjaik valamivel szélesebbek az átlagnál, a gégéjük pedig kisebb, s ezek képessé teszik őket a több száz éves múlttal rendelkező torokhangú éneklésre. A Newsweek 2006. márciusi cikkében a jelenséget vizsgáló szerző ezen énektudás művelőjét egy emberi dudához hasonlítja, "aki a mély hang kitartó éneklése mellett egy hátborzongató, füttyszerű dallamot dúdol".
A kutatás során altáji embereket vizsgáltak meg: digitális röntgennel, valamint mágneses rezonancia segítségével figyelték a hangképző szerveiket és az agyat beszéd közben. A szakértők úgy vélik, hogy e különleges zörej a mongol népektől származik, amelyek kihasználták a hatalmas síkságok adta előnyöket, s így hidalták át a távoli kommunikáció nehézségeit. Az ősök gyakori éneke idővel megváltoztatta a régióban élők torkának fiziológiáját. A szibériai Kemerovo tartományban jelenleg 2800 olyan ember él, aki beszéli a szibériai török nyelvcsaládba tartozó sórt, a kutatásban résztvevők anyanyelvét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap