Magyarországon a 2015-ös esztendő első gyermekeként született meg Rácz Péter Rikárdó. Amint az az elmúlt évek demográfiai adatai alapján nem is meglepő, de mégiscsak elgondolkodtató, az év első babája fiatal cigány szülők harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot. A hír kapcsán Novák Előd, a Jobbik alelnöke Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében annak a reményének adott hangot, hogy a magyar családokban is egyre több gyermek fog születni. Hadd folytassam azzal, hogy boldog, hosszú életet kívánok a megszületett gyermeknek. Remélem, hogy olyan családba született, amelyikben a gyermekválallásnak nem megélhetési céljai vannak, és megfelelő körülmények között tudják gyermekeiket felnevelni. Így legyen!
Novák Előd bejegyzése elég volt ahhoz, hogy példátlan mértékű hisztériahadjárat induljon el, gyűlöletkeltéssel, rasszizmussal vádolva őt. Ehhez persze semmi indoklásra nem volt szükség, aki cigánykérdésben nem az elvárt polkorrekt (képmutató) módon szólal meg, arra rögtön ráragasztják ezeket a bélyegeket. Kitagadta volna a megszületett gyermeket a magyar állampolgárok köréből? Szó sincs róla, a cigány emberek teljes jogú magyar állampolgárok, a politikai nemzet tagjai. Akkor nem is létezik más aspektusból magyarok és cigányok megkülönböztetése? Természetesen van, hiszen a törvényeink is etnikai kisebbségként ismerik el a cigányságot, adott területeken az ezzel járó pozitív diszkriminációt is biztosítva. A cigányság él is ezzel a lehetőséggel, maga hozza létre önkörmányzati és kulturális szervezeteit. E higgadt hangvételűnek szánt rövid írás keretei között nem idézek olyan ismert - jóllehet kirívó - eseteket, amikor cigány emberek fenyegetnek, megtámadnak magyar embereket, magyarsághoz tartozásuk okán, egyben magukat etnikailag megkülönböztetve.
S hogy miért szeretnénk, hogy a demográfiai trend megváltozzon, és egyre több magyar gyermek szülessen, a cigány családokban pedig azok példája legyen jellemző, akik esetében a vállalt gyermekek számát a megfelelő körülmények közötti felnevelés szempontja befolyásolja? Milyen veszélyt látunk abban, ha nem így lesz? A legnagyobb baj az, hogy ha semmi nem változik, akkor a cigány családok jelentős részében a reménytelenség, a nyomor és részben a bűnözés termelődik újra. A magyar-cigány együttélés megoldása, a jelen és még inkább a jövő egyik legfontosabb társadalmi kihívása. Mi nem követhetjük az olasz, a francia példát, akik visszatoloncolják őket abba az országba, ahonnan bevándoroltak. Mi a cigánysággal hosszú évszázadok óta együtt élünk, ide tartoznak. Közösen kell megoldást találnunk, a többségi társadalom ehhez önmagában kevés, ebben kiemelkedő feladata lenne a cigányságnak, hiteles politikai vezetőinek, értelmiségüknek.
A megoldás nem fog menni egyik napról a másikra. Úgy pedig különösen nem, ha a képmutatók, a politikai haszonlesők, az egy napig Rikárdók botránykeltése ellehetetleníti a valóság kimondását, a higgadt párbeszédet.
(Fb)