Sokan anélkül állapítják meg magukról a laktózérzékenységet, hogy orvos megerősítette volna a diagnózist. Nem tudják, hogy más emésztőrendszeri betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket, nem beszélve arról, hogy súlyos kalcium- és D-vitamin-hiány alakulhat ki a tejtermékek elhagyása miatt.A laktózintolerancia tulajdonképpen emésztési zavar, amelynek lényege, hogy a laktózérzékeny emberek nem tudják maradéktalanul megemészteni, azaz lebontani a tejcukrot.
Az ehhez szükséges laktáz – nem összetévesztendő a laktóz, azaz tejcukor szóval – enzimből ugyanis nem termelődik elegendő a szervezetükben. Ha pedig a tejcukor nem a vékonybélben szívódik fel – bomlik két cukorrá –, hanem emésztetlenül továbbjut a vastagbélbe, ott zsírsavakká és hidrogéngázzá bomlik le, ez okozza a puffadást, hasmenést, bélgörcsöket. A tünetek enyhék és súlyosak is lehetnek, az egyéni különbségeket a laktáz enzim különböző mennyisége, illetve hiánya okozza.
A szakirodalom szerint az európai lakosság 14-40 százalékát érinti a betegség, bizonyos népcsoportoknál, például a skandinávoknál gyakoribb az előfordulása. Hazánkban a veleszületett, vagyis elsődleges laktózintolerancia nagyon ritka, de sajnos jellemző a másodlagos, ilyenkor a kor előrehaladásával alakul ki a betegség – állítja dr. Pálfi Erzsébet.
A szakember szerint azért is veszélyes az öndiagnózis, mert az egyszerűnek tűnő következtetés – ha tejet iszom, tüneteim vannak – téves lehet. Puffadást okozhat ugyanis az ülőmunka, a mozgáshiány, illetve más emésztő-szervrendszeri betegségek is, mint az irritábilisbél-szindróma, a lisztérzékenység vagy a gyulladásos bélbetegségek. A kivizsgálás ezért elengedhetetlen, mielőtt diétába kezd valaki. A vizsgálat – hidrogén-kilégzési teszt –, mellyel megállapítható, hogy laktózérzékeny-e valaki, fájdalommentes.
Ha az orvos kimondta a diagnózist, két megoldás van: diéta vagy enzimpótlás (rágótabletta vagy csepp). A diéta laktózszegény étrendet jelent, vagyis csak laktózmentes tejet, tejterméket fogyaszthat a beteg. Ezekbe a szervezetből hiányzó laktáz enzimet ugyanis beleteszik, így már az élelmiszerben elbontják a laktózt.
Tévhitek eloszlatása
Érdemes tudni, hogy a tejben van a legtöbb tejcukor, (1 deciliterben 5 gramm), a tejtermékekben kevesebb (100 gramm túróban 3 gramm), a savanyított termékekben – joghurtban, tejfölben – még kevesebb, a kefirben a legkevesebb. A friss sajtokban (gomolya és krémsajtok) minimális laktóz van, az érleltekben (füstölt, trappista, ementáli, kamamber, penészesek, lágy sajt) pedig semmi.
Dr. Pálfi Erzsébet szerint azért sem megoldás a tej fogyasztásának elhagyása, mert a tejtermékek a legjobb kalciumforrások (a sajtban van a legtöbb). A termékcsoport nélkül a szervezet kalciumszükségletét nem lehet biztosítani. A dietetikusok ezért határozottan azt képviselik, hogy napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék fogyasztása ajánlott, akár laktózmentes formában.
További hasznos és érdekes cikkeket olvashatnak a Semmelweis Médiasarok oldalán.
