Persze az 1928-ban született Ursula Haverbeck aligha tekinthető „jelentéktelen” embernek. Gyengének, elesettnek is legfeljebb fizikai értelemben nevezhető. Hiszen túlélő ő is a javából: túlélte a szövetségesek Németország városait romba döntő terrorbombázásait, a második világháború győzteseinek kegyetlenkedéseit, túlélte a németek ellen irányuló bosszúhadjáratot, milliók éheztetését, megalázását, elüldözését, a németség kultúrája és öröksége ellen intézett folyamatos támadásokat. A német nemzettel szemben elkövetett háborús bűncselekményekért persze senkit nem vontak felelősségre, a győztesek rémtetteinek tagadása pedig nemhogy nem tiltott, de kifejezetten ajánlott.

A széles körű műveltséggel, egyetemi fokozattal rendelkező idős hölgy – azóta elhunyt férjével együtt – élete során sokat tett a természeti környezet, valamint a német kultúra és nyelv megvédése érdekében. 2014. november 20-án Ursula Haverbeck vakmerő lépésre szánta el magát. Pert indított a Németországi Zsidók Központi Tanácsa ellen a német büntető törvénykönyv S. 344-es paragrafusa alapján. A vonatkozó jogszabály értelmében akár 10 év börtönbüntetést is ki lehet szabni mindazokra, akik „hamis váddal” illetik polgártársaikat. A derék idős hölgy keresetében arra hivatkozik, hogy a Németországi Zsidók Központi Tanácsa hamisan vádolta a „holokauszt tagadása” miatt az elmúlt évtizedek során elítélt embereket.

Ursula Haverbeck az interneten közzétett videofelvételen nyíltan beszél „korunk legnagyobb problémájáról”, vagyis a holokausztról. A bátor asszony a tényeket tiszteletben tartó, tisztességes történelmi vizsgálatot követel, hangsúlyozva egyúttal, hogy haladéktalanul szabadon kell engedni a börtönben ülő „holokauszt-tagadókat”, az ellenük meghozott ítéleteket pedig semmisnek kell tekinteni, mivel álláspontja szerint a „rendelkezésre álló dokumentumok az ő nézeteiket igazolják”.

Ursula Haverbeck kijelenti továbbá, hogy ő számos alkalommal írt tiltakozó beadványt a különböző kormányzati és igazságügyi szerveknek, és különböző dokumentumokat is a rendelkezésükre bocsátotta. Azonban semmiféle választ soha nem kapott. Éspedig azért nem, mert „nincsenek bizonyítékaik” – jelenti ki az idős asszony a videón, hozzátéve, hogy ha mindaz, amit a hivatalosság állít „egyértelmű és cáfolhatatlan lenne – mint ahogyan arra a bíróságok újra és újra hivatkoztak – akkor aligha építhetnék álláspontjukat egy úgynevezett titkos parancsra”. (Hitler állítólagos, soha elő nem került „titkos parancsáról van szó, amelyben elrendelte volna több millió zsidó legyilkolását.) Az idős hölgy a videón utal még a folyamatosan csökkenő auschwitzi hivatalos áldozati számokra, az auschwitzi táborparancsnoktól, Rudolf Hösstől kínzások révén kicsikart „beismerő vallomásra”, valamint azokra a háborús bűncselekményekre, amelyeket a szövetségesek követtek el a második világháború idején. (Eisenhower haláltáboraira, Drezdára, Hirosimára, Nagaszakira, a Kelet-Európában élő sok millió német elüldözésére stb.) Vajon kinek az érdekeit képviselik a németországi hatóságok és történészek? – teszi fel a szónoki kérdést Ursula Haverbeck a videón.

A nagyszerű idős hölgy a weboldalán közzétett közleményében (http://ursula-haverbeck.info/) az elítélt másként gondolkodók szabadon bocsátását és rehabilitálását követeli: „Minden egyes olyan ügyet, amelyben a kritikusan gondolkodó polgárokat holokauszt-tagadás miatt a büntető törvénykönyv 130/3-as paragrafusa alapján elítéltek, felül kell vizsgálni. Ezek az emberek nem követtek el más bűncselekményt, minthogy ugyanazon következtetésre jutottak (...) éspedig saját erőfeszítéseik és tudományos kutatásaik eredményeképpen. Az illetékeseknek azonnal konzultálni kellene a bíróságokkal annak érdekében, hogy tájékoztassák azokat az új bizonyítékokról. Majd kapcsolatba kell lépni a megfelelő ügyvédekkel, hogy tisztázni lehessen a következő lépéseket” – írja Ursula Heverbeck.

Majd a nyilatkozat a következőképpen folytatódik: „Felháborító, ami az auschwitzi áldozati számok csökkentése után történt. Miután nyilvánosságra hozták az új adatokat, semmiféle hivatalos magyarázatot nem adtak, és semmiféle bocsánatkérés nem hangzott el a korábbi hamis információk terjesztése miatt... Még komolyabb és a törvényességgel összeegyeztethetetlenebb volt Germar Rudolf kémikus letartóztatása és bebörtönzése” – jelenti ki az idős hölgy, akinek üldözött honfitársai melletti kiállását kifejezetten hősiesnek kell tekinteni.

Ursula Haverbeck a továbbiakban hangsúlyozza: „Az egyik oldalon az auschwitzi táborparancsnok fennmaradt dokumentumai arra utalnak, hogy Auschwitz egy munkatábor volt, ahol a védelmi ipar számára állítottak elő termékeket... És mégis, az úgynevezett nemzetiszocialista bűnöket kivizsgáló Ludwigsburgi Központi Hivatal hozzávetőleg 30 embert helyezett vád alá, köztük 90 év fölötti személyeket, arra hivatkozva, hogy szerepük volt több százezer embernek az auschwitzi megsemmisítő táborban zajló kiirtásában.”

Végül a példamutatóan bátor hölgy az alábbiakban foglalja össze hitvallását: „Amennyiben az Alaptörvény értelmében még a német polgárokat illeti a legfőbb hatalom a Német Szövetségi Köztársaságban, akkor mindenki felelős az igazság érvényesüléséért, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy igazságot szolgáltassanak. Mindannyiunk kötelessége, hogy cselekedjen a jog és a törvény helyreállítása érdekében.”

Németországban évente hozzávetőleg 2000 polgár ellen folytatnak eljárást a „holokauszt-tagadás bűnének” elkövetése miatt, amely akár 5 év börtönnel is büntethető. Korábban Ursula Haverbeckot is elítélte a gondolatrendőrség „holokauszt-tagadás” és „gyűlöletkeltés” miatt.

Perge Ottó - justice4germans.com nyomán