A bíróság korábban két alkalommal is jogerősen elmarasztalta Derzsy Pétert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) főkapitány-helyettesét, bűnügyi igazgatóját. Az ezredes - meglehetősen szűkszavú, az általa korábban elkövetett bűncselekmények részleteit nem tartalmazó levelében - megerősítette a Privát Kopó értesülését.

A bűnügyi portál információja szerint Derzsy első alkalommal rendőri pályafutása kezdetén, végzős rendőrtiszti főiskolásként került összetűzésbe a törvénnyel. Az ügyben eljáró ügyészség „bántalmazás hivatalos eljárásban” bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat a bántalmazó ellen, akit a bíróság jogerősen elmarasztalt, s vele szemben intézkedést - megrovást - alkalmazott. Úgy tudni, Derzsy az ügy miatt csak több hónap késéssel tehetett rendőri esküt.
Néhány évvel később a Budapesti Rendőr-főkapitányság jelenlegi második embere ismét bűnbe esett. 1996. július 8-án Isaszegen a saját házában gyilkolták meg a magyar-amerikai állampolgárságú Z. Sándort. A rokkantnyugdíjas, ám gazdag férfi 30 évvel volt idősebb szemrevaló feleségénél, Z. Katalinnál. Derzsy Péter akkor a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) Életvédelmi Osztályán dolgozott nyomozóként, és tagja volt az emberölési ügy felderítésére létrehozott csoportnak. A Privát Kopó úgy tudja: Derzsy (és egyik nyomozótársa) férfiúi érdeklődését felkeltette a fiatal özvegy, aki a gyilkosság lehetséges megrendelőjeként a rendőrség látókörébe került. A nő - érezvén egyre szorultabb helyzetét - bevetette bájait annak érdekében, hogy a nyomozás menete számára kedvezően alakuljon. Tette ezt annak reményében, hogy alkalmi szexpartnerei úgy befolyásolják a büntetőeljárás menetét, hogy személyéről elterelődjön a gyanú: ő gyilkoltatta meg tehetős párját. Derzsyék éltek a lehetőséggel, ágyba bújtak a csinos hölgyeménnyel.
Kevéssel az aktusokat követően a fiatalasszonyt a rendőrség - felbujtóként elkövetett emberölés gyanújával - őrizetbe vette, majd a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. A nő kipakolt a hatóságoknak a „fickós” zsarukról. Vallomása szerint a nyomozók tettek intim ajánlatot neki: ha lefekszik velük, nem fogják az emberölési ügyben meggyanúsítani.
A két nyomozóval szemben az ügyészség „hivatali visszaélés” miatt emelt vádat. A bíróság jogerősen elmarasztalta a két nyomozót, és velük szemben intézkedést - próbára bocsátást - alkalmazott. (A férje életének kioltását megrendelő Z. Katalint és a cselekményt végrehajtó bérgyilkost 11-11 év fegyházra ítélték.)
Derzsy Pétert a bíróság mindkét büntetőügyben mentesítette a hátrányos jogkövetkezmények alól, erkölcsi bizonyítványa tiszta maradt, így nem kellett távoznia a rendőrség kötelékéből.
A Privát Kopó megkeresésére a BRFK főkapitány-helyettese, bűnügyi igazgatója elismerte, hogy a bíróság a jelzett ügyekben jogerősen elítélte.
Az ezredes jelenlegi pozícióját megelőzően a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság (VMRFK) főkapitány-helyetteseként, bűnügyi igazgatójaként tevékenykedett.
A Büntető törvénykönyv szerint:
Btk. 301. § Bántalmazás hivatalos eljárásban
301. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan követik el.
(3) Aki bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésének körülményeit a vádirat benyújtásáig a hatóság előtt feltárja.
Btk. 305. § Hivatali visszaélés
305. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen
a) hivatali kötelességét megszegi,
b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy
c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti. Hivatali helyzetével egyébként visszaél az, aki a hivatalos minőséghez kapcsolódó jogosítványokat tudatosan, a társadalmi rendeltetésükkel ellentétesen, szabályellenesen, alakilag törvényesnek tűnő eljárás keretében gyakorolja. A fenti magatartással a hivatalos személyek - vagy mások - jogtalan előnyhöz jutnak, vagy másoknak jogtalan hátrányt okoznak. Az előny vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de felmerülhet ezen kívül más, így erkölcsi, személyi természetű előny megszerzése, vagy hátrány okozása is.
(privatkopo.hu, kép: veol.hu)