A The Daily Mail című brit bulvárlap szerint a Ion Lazar nevű 36 éves férfi - hivatalosan - fémgyűjtésből él a brit fővárosban, és nem fizet adót, mivel túl alacsony a jövedelme, ugyanakkor 1700 font (mintegy 645 ezer Ft - tényleg ennyi szerepel a lap eredeti cikkében) szociális támogatást kap havonta. Egy, a Channel 5 televíziós csatorna által sugárzott riportfilmben a férfi elmondta: ebből a pénzből "sikerült javítania életkörülményeit" a Dolj megyei településen.

Lazar öt társával együtt azt követően érkezett Nagy-Britanniába, hogy 2014 januárjában a szigetország feloldotta a kelet-európai EU-tagállamok polgáraival szemben még meglévő munkaerő-piaci korlátozásokat. Áprilisban egyszer már szerepelt egy, a romániai bevándorlókról szóló riportban, akkor azt mondta: a szociális segélyként kapott összeget a családjára kívánja fordítani. „Tudom, hogy nagyon könnyű segélyhez jutni Angliában… Ingyen házat adnak, pénzt, meg mindent” – mondta akkor.

„Köszönöm a segítséget, Anglia!” – nyilatkozta most Lazar. Közölte: a segélyként kapott teljes összeget hazaküldi Romániába a családjának. Eddig már 60 ezer fontot kapott (kb. 22,6 millió forint), amiből három hálószobás házat épít feleségének és három gyermekének.

Nagy-Britanniában a munkaerő-piaci korlátozások Brüsszel által megkövetelt feloldása után vita robbant ki az uniós országokból érkező, az ország szociális ellátórendszerét igénybe venni akaró bevándorlók miatt.

Ennek nyomán David Cameron brit miniszterelnök a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális juttatások szabályozásának komoly szigorítására jelentett be terveket. Cameron nem kérdőjelezte meg az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelvét, de egyértelművé tette, hogy ennek érvényesítését London szerint a jövőben az egyes tagállamok egymáshoz mért gazdasági fejlettségi szintjétől kell függővé tenni. Utalást tett arra is, hogy Nagy-Britannia kiléphet az Unióból, ha ezt nem sikerül elérnie.

Cameron, aki egy közép-angliai járműgyárban tett látogatása alkalmából fejtette ki a szigorítási terveket, kijelentette: a közép- és kelet-európai EU-tagállamok 2004-es csatlakozása előtti 30 évben nettó egymillió, a 2004-es keleti bővítés utáni első hét évben viszont 1,5 millió volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő bevándorlók száma. A szigorítási tervek között szerepel az, hogy a jövőben legalább négy évig kell Nagy-Britanniában élniük és dolgozniuk az Európai Unió más országaiból érkező munkavállalóknak, mielőtt hozzájuthatnak egyes szociális juttatásokhoz, például adókedvezményekhez, szociális lakástámogatáshoz és gyermekeik után családi pótlékhoz. Ha a külföldi EU-munkavállalók gyermekei nem élnek folyamatosan Nagy-Britanniában, utánuk a jövőben egyáltalán nem vehető fel családi pótlék. Ha pedig a külföldi EU-álláskeresők érkezésük után hat hónappal sem találnak munkát, távozniuk kell Nagy-Britanniából, csakúgy, mint azoknak, akiket kolduláson érnek.

Ez utóbbi tervet indokolva Cameron kijelentette: a letelepülni szándékozó külföldi EU-állampolgárok 40 százaléka úgy érkezik Nagy-Britanniába, hogy nincs állásajánlata; ez a legmagasabb arány az Európai Unióban. A jelenlegi rendszerben e külföldi álláskeresők ráadásul havonta átlagosan 600 font elhelyezkedési támogatásban is részesülnek, ezt azonban a szociális ellátás reformjának keretében a brit kormány teljes egészében megvonja – mondta a brit miniszterelnök.

(The Daily Mail - Krónika nyomán)