A holland védelmi minisztérium módosította azt a korábbi közleményét, hogy két F-16 típusú holland harci repülőgép "befogott", azaz közrefogott és egy ideig kísért egy orosz szállító repülőgépet, mert az behatolt Észtország és Litvánia légterébe. Az orosz cáfolatot követően kibocsátott új holland változat szerint az orosz gép csupán e légtér "közelében" repült.
A korábbi holland közlés szerint a szerda esti incidens során az Iljusin típusú (IL-76-os) orosz gép Kalinyingrád felé kanyarodott el, miután észlelte, hogy befogták. Ez az orosz terület két NATO-tagállam, Lengyelország és Litvánia között terül el, s nincs követlen kapcsolata az anyaországgal.
Ezek után az orosz védelmi minisztérium cáfolta, hogy légtérsértésről lett volna szó. A TASZSZ jelentése szerint a minisztériumban közölték: "2014. november 12-én az orosz légierő IL-76-os katonai szállítógépe tervezett repülést hajtott végre Pszkovból a Kalinyingrádi területre. A repülés az előre kijelölt útvonalon történt a Balti-tenger semleges vizei felett, mégpedig a légtérhasználatról szóló nemzetközi szabályok szigorú figyelembe vételével".
Ezután látott napvilágot egy második, a csütörtök esti órákban kiadott holland közlemény, amely már úgy fogalmazott: az orosz gép nemzetközi légtérben repült Kalinyingrád irányában, de a két F-16-os közrefogta az IL-76-ost, amikor az megközelítette az észt és litván légteret. Az orosz szállítógép nem behatolt be a balti államok légterébe, nem közölte viszont repülési tervét.
Korábban írtuk: Holland harci gépek "befogtak" egy orosz szállítógépet
Két F-16 típusú holland harci repülőgép "befogott", azaz közrefogott és egy ideig kísért egy orosz szállító repülőgépet, amely behatolt Észtország és Litvánia légterébe - jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Az incidens még szerda este történt. Az Iljusin típusú orosz gép Kalinyingrád felé kanyarodott el, miután észlelte, hogy befogták. Ez az orosz terület két NATO-tagállam, Lengyelország és Litvánia között terül el, s nincs követlen kapcsolata az anyaországgal.
A NATO a múlt hónapban azt közölte, hogy csak az idén több mint száz hasonló befogást hajtott végre orosz gépeknél, háromszor annyit, mint 2013-ban, miután gyorsan nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között az ukrajnai válság miatt. A Balti-tenger légterében különösen fokozódott az orosz aktivitás. A múlt hónapban Norvégia is F-16-osokat küldött a magasba, hogy nyomon kövessenek négy orosz bombázót.
Az Egyesült Államok vezette atlanti katonai szövetség fokozta éberségét azóta, hogy tavasszal kirobbant az ukrán válság. Csütörtökön nyolc észak-európai ország - köztük a semleges Svédország és Finnország - elhatározta, hogy fokozza az együttműködést a hírszerzés és a légierő kiképzése területén.
Kijev nagyszabású szeparatista támadástól tart Kelet-Ukrajnában
Kijevben attól tartanak, hogy hamarosan nagyszabású szeparatista támadás indulhat Kelet-Ukrajnában - erre utal több, az ukrán médiában csütörtökön megjelent nyilatkozat és értesülés.
Az oroszbarát lázadókkal vívott konfliktus övezetéből Andrij Caplijenko ukrán újságíró Facebook-oldalán arról számolt be, hogy két szakadár parancsnok egybehangzóan arról beszélt neki, hogy vasárnap nagyszabású támadást készülnek indítani az ukrán fegyveres erők ellen.
Sztepan Poltorak védelmi miniszter sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy "mindenre számítani lehet" a szeparatistáktól és az orosz fegyveres erőktől. Ismételten hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy a támadás ne érje felkészületlenül az ukrán hadsereget.
Andrej Illarionov, Vlagyimir Putyin orosz elnök volt tanácsadója egy interjúban meggyőződésének adott hangot, hogy Putyin két héten belül kiadja a parancsot a támadásra az ukrán határhoz összevont orosz csapatoknak.
(MTI)
