Magyarokat csábítanának a hunok kínai fővárosához
2014. november 10. 15:58 MTI
A nemzeti örökség parkját hozzák létre a hunok északnyugat-kínai ősi fővárosa, Tungvancseng romjainál, hogy elősegítsék e kulturális örökség megőrzését és fellendítsék a térségbe irányuló turizmust - számoltak be a tartományi illetékesek a kínai médiának.
Korábban
Ez az a város, ahol a világon egyedül ma még megtalálhatók egy hun település, nevezetesen az 1600 éves város maradványai, amelyek között egykor a nomád életmódot folytató, Észak-Kínában, Ázsiában és Európában is "megfordult" harcos törzs tagjai éltek.
Mint Kuo Hszian-ceng, a Senhszi tartományi kulturális örökségvédelmi hivatal helyettes vezetője elmondta, egy földalatti múzeumot is építenek, amelynek a projekt többi elemével együtt az a célja, hogy bővítse a látogatók történelmi ismereteit és felhívja a figyelmüket a kultúra védelmére. A park várhatóan öt éven át épül majd szigorú szabványok szerint. A szakemberek szeretnék, ha idővel felkerülhetne a világörökség listájára.
A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt. Feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek pedig lassan beolvadtak a környező népekbe.
A déli hunok tungvancsengi fővárosa a mai Csingpien megyében található, körülbelül 500 kilométerre a tartományi székvárostól, Hsziantól. A kínai szakemberek szerint a kínai történelemben itt volt a kínai kisebbségek valaha is épült egyik legnagyobb olyan városa, amely viszonylag épségben maradt. Az elsivatagosodás által veszélyeztetett, romos terület 1996 óta kormányzati szintű védettséget élvez.
A hunok, akiknek virágzó korszakát az i.e. előtti harmadik évszázadra teszik, az egyik legnagyobb nomád etnikai csoportot alkották Észak-Kínában. Rabszolgatartó rendszerüket az i.e. második század vége felé hozták létre.
Tavaly nyáron az 1600. évfordulóhoz kapcsolódó szakmai konferencián Tungvancsengben járt Obrusánszky Borbála történész, keletkutató. Akkor a szakértő, aki már többször megfordult a térségben, az MTI-nek azt nyilatkozta, a tartományi illetékesek kifejezték, szeretnék, ha a déli hunok kínai fővárosa - utalva a feltételezett rokonságra - a magyarok zarándokhelyévé válna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap