Tizenhét ország diplomatáival, nagyköveteivel és ügyvivőivel – köztük André Goodfriend amerikai ügyvivővel – tárgyalt tegnap a Parlamentben Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke ezután közölte: ha nem változik semmi, Magyarország arra a sorsra juthat, hogy felfüggesztik az európai forrásokhoz való hozzáférést, az összes támogatást elveszíthetjük. – Ez maga a térdre rogyás lenne – jelentette ki Gyurcsány. – Itt lassan a mindent vagy semmit játék zajlik – fogalmazott, ám hogy miről tárgyaltak, nem árulta el, mondván: informális ülés volt.

Mint ismert, az Egyesült Államok állítólagos korrupciós ügyekre való hivatkozással hat magyar magánszemély beutazását tiltotta meg, ám sem az érintettek nevét nem árulják el, sem az ügyekről nem adnak számot. A korrupciót jelzők között állítólag szerepel az étolajat gyártó amerikai cég, a Bunge.

Ezért is pikáns, hogy a tegnap az amerikai ügyvivővel mosolyogva kezet rázó Gyurcsány korábban számos súlyos korrupciós botrányba keveredett. Két esetben (Nomentana-ügy, Szalay utcai lízingügylet) csak a büntetőügyek elévülése mentette meg a büntetőeljárástól, a Sukoró-ügyben pedig hónapokig gyanúsított volt, ám miután az akkori amerikai nagykövet nyomást gyakorolt a magyar kormányzatra, az ügyészség nem emelt vádat a bukott kormányfő ellen.

Gyurcsány és a diplomaták találkozója előtt a DK levélben fordult Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság (EB) leendő elnökéhez, kérve: a testület függessze fel a magyar kormány jogát, hogy mindig szabadon dönthessen az uniós források felhasználásáról. Molnár Csaba, a párt alelnöke és európai parlamenti (EP-) képviselője szerint azt szeretnék elérni, hogy „a Fidesz-közeli oligarchák” ne juthassanak hozzá uniós pénzekhez. Szerinte ezt az uniós alapszerződés 7. cikkelyének korlátozott alkalmazásával lehet elérni. Ez kimondja, ha egy tagállam rendszerszintűen megsérti az uniós alapértékeket, egyes jogait fel lehet függeszteni.

A DK azt is kéri Junckertől, hogy amíg a kormány „nem tér vissza a jogállami demokrácia útjára”, az érintett „oligarchák” ne indulhassanak uniós pályázatokon. Molnár szerint ahogy az EB a putyini rendszer fenntartásában érdekelt orosz oligarchákról is tudott listát készíteni, úgy most is tud. Közölte: Gyurcsány Ferenc tegnap levélben tájékoztatta Orbán Viktort lépésükről, ami szerinte nem hazaárulás. A Fidesz tegnapi közleményében hiteltelennek és képmutatónak nevezte, hogy annak a Gyurcsány Ferencnek a pártja beszél korrupcióról, akinek „kormányzása idején offshore cégeken, színlelt szerződéseken, ingatlanpanamákon, telekcseréken keresztül, nokiás dobozokban szivattyúzták ki a közpénzeket az országból, sőt az alvilágtól is csúszópénzeket fogadtak el”. Hozzátették: a Gyurcsány-kormány idején volt Magyarország minden idők legkorruptabb korszaka. A Fidesz szerint felháborító, hogy Gyurcsány „képes lenne veszélybe sodorni a magyar munkahelyeket, a családokat, a magyar vállalkozásokat és a települések jövőjét” is a tizenkétezer- milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénz elvételével. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz EP-képviselője tegnap lapunknak nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte a DK „újabb kísérletét hazánk lejáratására”. Ami a Gyurcsány-párt demokráciához fűződő viszonyát illeti, Pelczné szerint a 2006. őszi események mutatják annak valódi arcát.

Eközben Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára a Hír Televízióban megerősítette lapunk értesülését, miszerint a Bunge élelmiszer-ipari vállalat érintett lehet egy kétmilliárd forintos kárt okozó áfacsalási ügyben. Ám Andrzej Rózycki, a Bunge Hungary ügyvezető igazgatója a Hír TV-nek tagadta, hogy lenne olyan alkalmazottjuk, akiket bűncselekménnyel gyanúsítanának. A Napi Gazdaság október közepén írta meg: több amerikai érdekeltségű intézménnyel, céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik Magyarországon, amire válaszul az amerikai fél arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba. Lapunk megírta: a Bunge részese volt egy Argentínában három évvel ezelőtt kirobbant,több száz millió dolláros áfacsalási botránynak. Majd feltártuk: Obama amerikai elnök 2006-ban szenátorként támogatást nyújtott a Bunge-nak, s korábbi környezetvédelmi tanácsadója, Carol Browner a Bunge Limited igazgatótanácsának tagja lett.

A Népszabadság a botrány kapcsán eközben tegnap arról írt: „Washingtont nem Orbán személye érdekli, hanem az, hogy Magyarország ne gyengítse az Oroszországgal szembeni egységes nyugati fellépést, illetve a budapesti példát felhasználva ne próbálják a térségben máshol is tekintélyelvű rezsimmé változtatni a parlamenti demokráciát. Az ugyanis elkerülhetetlenül nemkívánatos orosz térnyeréshez vezetne.”

Szél Bernadett, az LMP társelnöke tegnap közleményben jelezte: kezdeményezik a miniszterelnök meghallgatását a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottságok összevont ülésén. Szerintük itt az ideje, hogy Orbán végre „egyenesen és egyértelmű mondatokban” válaszoljon arra, hogyan akarja visszaszerezni Magyarország cselekvőképességét. Szél emlékeztetett: hétfőn várható a parlamentben a Déli Áramlat gázvezeték hazai szakaszának szabad utat biztosító törvénymódosítások zárószavazása, ami szerinte egy „újabb orbáni gesztust jelent” a „putyini” Oroszországnak.

MNO