Ez akár jobban is fájhat a magyar gazdaságnak, mint az élelmiszeripart sújtó korlátozás.
A moszkvai elnöki adminisztráció támogatja az ipari és kereskedelmi minisztérium tervét, hogy tiltsák meg az állami vállalatoknak az olyan fémipari, nehézgépipari és autóipari termékek - alapanyagok, alkatrészek - importját, amelynek van hazai gyártású megfelelője - közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő a Forbes.ru-val.
A tervről eredetileg a Kommerszant számolt be, amelynek értesülése szerint a minisztérium már elkészítette az erre vonatkozó "általános direktívát". Eszerint a tilalom vonatkozna minden olyan vállalatra, amelyben az állami tulajdonrész meghaladja az 50 százalékot. A TASZSZ beszámolója szerint az intézkedés elsősorban a különleges építőipari gépek és a repülőgépek gyártóit sújtaná, hatása a fém- és az autóiparra nem lenne jelentős. A határozatot először Igor Suvalov miniszterelnök-helyettesnek kell jóváhagynia, majd átteszik az állami tulajdon igazgatásának szövetségi hivatalába.
Mennyire fájna ez Magyarországnak?
Növekvőben van, de így is meglehetősen alacsony a magyarországi járműipar és járműalkatrész-ipar orosz piaci kitettsége, így az ipari termelés húzóerejét képviselő szektor szereplői sem aggódnak túlzottan egy esetleges orosz tilalom kapcsán, legalábbis ez derül ki egy korábbi körkérdésre adott válaszokból. Ha Moszkva a teljes európai alkatrész- és járműbevitelt leállítaná (ahogy ezt korábban már felvetették, de most nem erről van szó), éves szinten 200-300 millió eurós kiesést jelentene a magyarországi gyártók számára feltéve, hogy másutt nem lehetne piacot bővíteni.
Ez érzékenyebb veszteség volna, mint amit az agrár- és élelmiszeripar jelenleg elszenved, de kisebb egy esetleges gyógyszeripari korlátozás negatív hatásaival összevetve.
Amint az az alábbi táblázatból kiderül, a teljes jármű-, gép- és villamosgép-ipari exportunk értéke Oroszország felé az első félévben több százmillió eurót tett ki, ennek egy részét - egyelőre nem tudni, mekkora hányadát - érintheti az újabb korlátozó intézkedés.
Az orosz piacra irányuló magyar export, 2014. első félév
Termékkör Érték
(millió euró)
Súly az adott termékkör kivitelében (százalék)
Gyógyszer, gyógyszerészeti termék 203,7 10,8
Közúti jármű 163,6 2,5
Híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék 134,2 4,4
Élelmiszer és élő állat 102,9 3,5
Villamos gép, készülék és műszer, alkatrész 65,6 1,3
Általános rendeltetésű ipari gép és berendezés, géprész 52,4 2,6
Papír, karton 49,1 9,5
Irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés 48,2 3,0
Illóolaj és rezinoid, illatanyag, testápolási-, fényesítő- és tisztítószer 22,2 4,9
Energiafejlesztő gép és berendezés 22,0 0,6
Egyéb 188,0 1,3
Összes export 1052,0 2,5
Ha csak az autóalkatrészek bevitelét nézzük, jóval kisebb hatással számolhatunk. Egy orosz tilalom a magyarországi autóalkatrész-gyártó cégek bő negyedét érintené valamilyen mértékben - ez derül ki abból a hangsúlyozottan nem reprezentatív felmérésből, amelyet a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Egyesülete (Majosz) végzett el a tagjai körében.
A válaszadók 73 százaléka viszont úgy válaszolt, hogy egy orosz importkorlátozás nem érintené tevékenységét. Az érintettek közül 8 százalék még nem tudta, milyen mértékű hatásra számíthat, 6 százalék csekély, 7 százalék közepes, 6 százalék pedig nagymértékű hatást vár. Az egyesület tagjai tavaly összesen 1552 milliárd forint árbevételt értek el. Ennek 71 százaléka volt export, ám az orosz irány nem domináns: a tagok mintegy 11 százaléka szállít csak közvetlenül az orosz piacra. A közvetett keleti export jóval nagyobb súlyú: a Majosz-tagok által kivitt termékek 5-10 százalékát építik be olyan gépjárművekbe, amelyek végül az orosz piacon találnak gazdára.
Mások is rosszul járnak
Nem csak a gyártók, de a szállítók is a vesztesek közé tartoznak a kereskedelmi háborúban. A záhonyi vasúti teherforgalom már a krízis éleződése előtt drasztikusan csökkent, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) pedig arra figyelmeztetett nemrégiben, hogy amennyiben elhúzódik az EU-val szemben bevezetett orosz embargó, akkor akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok: Magyarországon már el is kezdődött az export és a támogató logisztika kiszervezése, újrarendezve a hazai logisztikai térképet.
Ilyen villám-átrendeződésre Magyarországon már 2005-ben is volt példa, az akkori tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az érintett forgalom zöme azóta sem jött vissza hazánkba, holott a kormány azóta jelentős erőfeszítéseket tett a visszacsábításuk érdekében - közölte a szervezet, amely ezért úgy véli: a mostani orosz embargó hatása "nagyon sokáig fog fájni".
A szövetség szerint ugyanakkor lehetőségek is nyílnak az embargóval: felfuttatható például a volt szovjet utódállamokban az elmúlt években létesített kereskedőházak forgalma és Záhony térsége is felkészíthető, befektetési szempontból vonzóbbá tehető az embargó utáni időszakra.
(Napi.hu nyomán)