Csereigény három munkanapon belül – mikor éljünk vele?

Készüléke már a vásárlás másnapján elromlott, mit tehet? Mit jelent a három munkanapon belüli csereigény?

2014. 10. 13. 9:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Panaszosunk büszkén vitte haza legújabb iPhone telefonkészülékét, mely azonban már másnap meghibásodott, bekapcsolás után a készülék rögtön ki is kapcsolt. A kereskedő átvette a készüléket javításra. A fogyasztó azért fordult a hatósághoz, mert tudomása szerint a vállalkozásnak három munkanapon belül cserélnie kellett volna a készüléket, nem pedig javításra átvenni. Hogy is van ez? Mit mond ezzel kapcsolatban a jogi szabályozás?

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Mindezek alapján a fogyasztó az azonnali cserére akkor jogosult, ha a tartós használatra rendelt termék meghibásodása a rendeltetésszerű használatot (jelen esetben a telefonálást) akadályozza.

Kérdéses, hogy mi lehet egy ilyen okostelefon rendeltetésszerű használata. A mai világban ugyanis a telefont már nemcsak, és elsősorban nem is csak telefonálásra használjuk, hanem mp3 lejátszóként, videó- és tévéfelvételek megtekintésére, diktafonként, internetezésre stb. Tehát ha a készüléket úgy hirdették, hogy az alkalmas ezen feladatok ellátására, a hiba pedig olyan jellegű, mely bármely funkció ellátását akadályozza, úgy álláspontunk szerint a rendeltetésszerű használatra való alkalmasság már megkérdőjelezhető.

Amennyiben azonban a meghibásodás ellenére a telefon rendeltetéseinek megfelelő használatra alkalmas volt (például a hiba az, hogy a játékok akadozva futnak rajta, nem elég hangos a hangszóró, csak az egyik kamera működik), úgy a vállalkozás jogszerűen veszi át a terméket – a jótállási igény keretében – javításra. Figyelemmel arra, hogy a kötelező jótállás idején a bizonyítási teher a kereskedő oldalán áll, így a hiba gyártási eredetének felderítése érdekében akár szakvéleményeztetésre is küldhetik a készüléket.

A 2014. április 9-én, illetve azt követően kötött szerződések vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság a három munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítését vizsgálhatja a kormányrendelet 7/B.§-a alapján.

Az új hatáskör okán felhívjuk a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) két korábbi ítéletére. Bár a hivatkozott ítéletek a régi Ptk. és a módosítás előtti kormányrendelkezésre hivatkoznak, azonban a korábbi és az új szabályozás e tekintetben nem tér el egymástól, így az új szabályozással érintett vizsgálatok esetében is relevánsak.

A Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.027/2007. számú ítéletében kimondta, hogy a kormányrendelet 7. §-ának rendelkezése alapján érvényesített három munkanapon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni, az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebből értelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről.

„Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, a GKM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése irányadó a kormányrendelet szerinti kicserélés tizenöt napos határidejére is.” (EBH2007. 1744)

A Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontját későbbi Kfv. IV. 37.206/2007. számú ítéletében is fenntartotta, mikor kimondta, hogy a kormányrendelet 7. §-a tehát kizárólag a Ptk. 306. §-ára hivatkozik, ezen rendelkezés pedig nem tartalmaz semmilyen olyan lehetőséget, miszerint az igény jogosságát a forgalmazó megvizsgálhatja, illetve ezen paragrafus prioritást, és kvázi megkülönböztetett elbánást biztosít az egyes, a kormányrendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikk meghibásodása miatti, három munkanapon belüli csereigényt érvényesítők részére. (BH2008. 257).

Amennyiben tehát a három munkanapon belüli cserekötelezettség feltételeinek fennállása ellenére annak megsértését tapasztalja a kereskedő részéről, úgy panaszbejelentéssel élhet a lakóhelye szerint illetékes területi fogyasztóvédelmi felügyelőségnél.

Felhívjuk azonban a fogyasztók figyelmét, hogy a három munkanapon belüli cserekötelezettség csak a tartós használatra rendelt, 10 000 forint feletti vásárlási értékű, a kormányrendelet mellékletében szereplő termékcsoportokra vonatkozik.

Ezzel kapcsolatban ajánljuk elolvasásra a jótállásos szabályok változásáról szóló két blogcikkünket ezen és ezen a linken, valamint a három munkanapos cserekötelezettséggel kapcsolatos tévhitekről szóló írásunkat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.