A magyar kormány nevében felszólaló Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette, ma sem teljes a szabadság, amelyért a tábornokok harcoltak. A szabadság ugyanis azt is jelentené, hogy "használhatjuk anyanyelvünket, hogy leírhatjuk vele köztereink és településeink nevét, hogy restrikciók, hatósági zaklatások nélkül használhatjuk nemzeti jelképeinket, a magyar vagy a székely zászlót". Szerinte a szabadság azt is jelentené, hogy a közösség maga rendelkezik a megtermelt javakkal, és maga dönt a közösséget érintő alapvető kérdésekben.

Megjegyezte, az aradi tizenhármak, "nem az apró lépések politikáját, nem a fontolva haladást és a rossz kompromisszumok szegélyezte könnyebb utat választották", képesek voltak a legvégsőkig elmenni.

"Az erdélyi magyaroknak ma hasonlóan kell cselekedniük. Szabadságuk kiteljesedéséért áldozatot kell vállalniuk" - jelentette ki Potápi. Hozzátette, a 13 aradi vértanú a független és polgári Magyarországért, az egyetemes szabadságért szenvedett mártírhalált. "Ma hajtsunk fejet emlékük előttük, de holnap a példájukból erőt merítve vegyük kezünkbe sorsunk alakítását!" - tette hozzá.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kommunizmus által örökségül hagyott előítéletek, a románok és magyarok közötti "bizalmatlanság" "lebontásának a szükségességét" hangsúlyozta beszédében. A romániai miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus kijelentette: Románia akkor lehet erős ország, ha felszámolja a kommunizmus örökségét, és képes lesz rendezni a többség és a kisebbség viszonyát.

A román-magyar viszonyt megrontó előítéletekről szólván megemlítette, a románok attól félnek, hogy a magyarok el akarják venni "az országuk egy részét", a magyarok pedig attól, hogy a többség meg akarja fosztani őket a nemzeti identitásuktól.

Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, Eleméren tartották Délvidéken a központi megemlékezést az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 165 évvel ezelőtt kivégzett tábornokainak tiszteletére hétfőn, emellett számos más településen is tartottak rendezvényeket.

Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke eleméri beszédében kiemelte, hogy csak akkor van értelme az emlékezésnek, "ha nemcsak a történelmi tényeket idézzük fel, (...) hanem felfedezzük az akkori helytállásnak a máig ható üzeneteit".

"Kiss Ernő és társai a magyar szabadságért harcoltak" - folytatta. "Ha ezt lefordítjuk és értelmezzük, akkor azért harcoltak, hogy magyar emberek döntsenek a magyarságot érintő kérdésekben, hogy az ország intézményeit választott magyar vezetők irányíthassák" - hangoztatta. Hozzátette, hogy a délvidéki magyarság "talán most van a legközelebb ahhoz a helyzethez, hogy szabadon megvallhassa és megélhesse a magyarságát".

Az MNT elnöke ugyanakkor kritikai hangon szólt arról, hogy éppen akkor hagyják el ezrek a szülőföldjüket, amikor "talán a legközelebb vagyunk ahhoz az ideálhoz, hogy magyar emberek irányíthassák a magyarok ügyeit, (...) hogy az embereket nem éri megtorlás azért, ha kitartanak magyarságuk mellett, megélik a kultúrájukat, használják a saját anyanyelvüket". Hozzátette, hogy ha a "vajdasági" magyarok méltók szeretnének lenni a mártírok emlékéhez és saját magyarságukhoz, akkor vállalniuk el, hogy "az ezeréves szülőföldön tovább építjük a magyar jövőt".

Adán vasárnap Damjanich János honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget, ahol Kalmár Ferenc, a Magyar Országgyűlés elnökének nemzetpolitikai tanácsadója, a KDNP alelnöke mondott beszédet. Kalmár az összefogás és a felelősségvállalás fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint szólt a magyar nemzetpolitika irányairól is.

Schweidel József szülővárosában, Zomborban több helyen is koszorúztak, mert - ahogyan az ünnepi beszédben elhangzott - az idők során október 6-a kegyeleti nappá nőtt a településen, és már nemcsak az aradi vértanúkra emlékeznek ezen a napon, hanem mindazokra, akik "a hazáért, a nemzetért, a szabadság eszményéért áldozták életüket". A zombori Szent Rókus temetőben a szabadságharcos honvédek sírját néhány évtizeddel ezelőtt megsemmisítették, ezért az egykori katonák most közös sírban fekszenek, emléküket obeliszk őrzi.

Nagybecskereken a Lázár Vilmos emlékére állított dombőrműnél helyezték el a kegyelet virágait, és hangversennyel emlékeztek a 165 évvel ezelőtt kivégzett vértanúkra.

Az aradi vértanúk emléknapját a délvidéki politikusok kampányolásra is használták, október 26-án tartják ugyanis a nemzeti tanácsi választásokat Szerbiában, amikor megválasztják az ottani magyarság kisebbségi önkormányzatának 35 tagját is.

(MTI nyomán)