Három hónapig tartott, amíg összeszedték Klapka György kérésére a róla szóló több mint két évtizedet felölelő, 350 oldalas megfigyelési aktát. Ebből egyebek mellett kiderült, hogy közismert művészek jelentettek Klapkáról. Egyiküket a legmegbecsültebb színészek között tartották nyilván, sőt íróként, újságíróként is dolgozott, de mindeközben Viktor fedőnéven beépített ügynökként szolgálta ki a hatalmi rendszert.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából még a nyáron kérte ki Klapka a magára vonatkozó megfigyelési adatokat.
– Egy bizalmas barátom hívta fel arra a figyelmet, hogy tudomása szerint egy ismert, már elhunyt énekesnő jelentéseket írt rólam. Bevallom, felcsigázott a dolog, ezért kikértem a dokumentumokat, de olyan mennyiségű jelentésre bukkantak velem kapcsolatban, hogy hónapokig tartott, amíg mindent összeszedtek – mondta a Blikknek Klapka György, akinek alá kellett írnia egy nyilatkozatot, hogy a szigorúan titkos akta tartalmát, az őt megfigyelő ügynökök nevét csak haláluk után 30 évvel hozhatja nyilvánosságra.
– Az akkori titkosszolgálat megfigyelt, ez nem lepett meg, bár az igen, hogy édesanyámról és a Buenos Airesben élő bátyámról is jelentettek – mondta az üzletember. – Pontosan feltérképezték azt is, amikor pénzért csempésztem Kelet-Berlinből a nyugati oldalra embereket, amiért az NDK-ban halálra ítéltek. Eddig soha nem láttam az ítéletet, most ebben az anyagban ez is benne van, akárcsak az ellenem kiadott nemzetközi elfogatóparancs.
Klapkát a legjobban mégis annak a fedőnéven dolgozó ügynöknek a tevékenysége döbbentette meg, akiről soha nem hitte volna, hogy együttműködik az állambiztonsággal.
Szuhay Balázs |
Noha Klapka György nem fedte fel az őt besúgó ügynök kilétét, a Blikk megpróbálta beazonosítani a III/III-nak Viktor néven jelentő személyt, aki a jelek szerint nem más, mint Szuhay Balázs (†65).
Szuhay valóban tizenhárom éve, 2001-ben hunyt el, s Klapkához hasonlóan Rózsahegyi Kálmánnál kezdte pályafutását, majd játszott Kecskeméten is. Három könyve jelent meg még életében: Kiadom magam, Megmondtam százszor és Az én rendszerváltásom. A leírásból kiderül, hogy a besúgó egy vicclap főszerkesztője is volt, márpedig Szuhay 1992-ben rövid ideig a Ludas Matyi főszerkesztőjeként dolgozott.
Szuhay Hiszékeny úrként |
Arról nem beszélve, hogy Szuhay Balázs – aki politikai szerepet is vállalt a rendszerváltás után – többek között a Kukori és Kotkoda, a Rumcájsz vagy a Macskafogó című rajzfilmekhez is kölcsönözte hangját. A Zsebtévé című gyermekeknek szóló magazinban ő játszotta Hiszékeny urat.
(Blikk nyomán)