Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) partiumi autonómiával foglalkozó testületeként a PAT annak tudatában kezdte el tevékenységét, hogy a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest – indította beszédét Csomortányi István, a PAT elnöke. Székelyföldön az önrendelkezésért való küzdelem a saját szimbólumok felélesztésével kezdődött, ennek mintáját követve írták ki Partium zászlajának és címerének megtervezéséről szóló pályázatot is.

Míg a székelység több évszázados jelképrendszerrel rendelkezik, mely alapul szolgált a zászló elkészítésekor, addig a Partium esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet. A pályázat szakmai előkészítésekor sok szakemberrel egyeztettek arról, hogy milyen jelképei voltak a Partiumnak, és a legkézzelfoghatóbb forrást a marosvásárhelyi levéltárból kapták. Az Erdélyi Országgyűlés 1659. évi, Szászsebesen elfogadott határozata írja le az erdélyi nemzetek jelképeit és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról – részletezte Csomortányi, majd felolvasta azt a szövegrészletet, mely leírja, milyen motívumai legyenek a régió címerének és zászlajának. Ugyanezt a szöveget vették alapul a pályázók is, akik ennek megfelelően elkészítették a terveket. A közös ezekben a kettős kereszt és a négy folyó motívuma.

A PAT elnöke elmondta: a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem szakértői – heraldikus, történész, grafikus, és földrajztudós – fogják értékelni a munkákat, és természetesen kíváncsiak a partiumiak véleményére is. Csomortányi ugyanakkor kifejtette, nincsenek illúziók, jól tudják, hogy a Partium leendő jelképeit ugyanolyan támadássorozat fogja érni, mint a székely szimbólumokat, de úgy véli, ezek akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak. Végül hangsúlyozta: remélik, hogy a jelképek a partiumi identitás erősödéséhez vezetnek, hiszen a Partiumban élő 400 ezer magyart ugyanúgy megilleti a területi önrendelkezés joga, mint a Kárpát-medence más elszakított területén élő magyarjait.

(Erdély.ma)