A Magyar Labdarúgó-szövetség félmillió forintos bírságot szabott ki a Diósgyőrre, mert a múlt szombati Ferencváros elleni meccsen a szurkolók „nem engedélyezett politikai tartalmú molinókat tettek ki”. Az egyik renitens huligán vette magának a bátorságot, és levelet írt a Csányi Sándor vezette testületnek, ugyan árulják már el, mi volt a baj a molinókkal.
Az MLSZ hivatalos válaszlevelet küldött, ebből kiderül, hogy három dolgot kifogásoltak: a totenkopfot (idáig OK), a kelta keresztet (itt már gondok vannak) és a Sturm und Drang feliratot!
Az MLSZ ellenőrei kíméletlenül lecsaptak a német kifejezésre, nyilván valamiféle náci jelmondatot sejtve mögötte. Pedig ha a google-be beütötték volna (a középiskolai irodalomórákról nem is beszélve), akkor tudhatnák, hogy nem az SS egyik páncélos hadosztályának vezényszaváról van szó, hanem az 1770-es években megjelenő német irodalmi felvilágosodás jelmondatáról.
A „Sturm und Drang” (kb. vihar és vágy) egy olyan irodalmi mozgalom elnevezése volt, amely többek között Herdert, Schillert és Goetheét tudhatta sorai között. Ehhez hasonló baklövést utoljára a TEK követett el, amikor abban a hiszemben, hogy a Szent Korona Rádió főszerkesztőjének írnak, Ostenburg-Morawek Gyula rongyos gárdistának címezték meg levelüket.
Az irodalmi ihletésű felirat értelmezéséről egyébként egy diősgyőri ultra korábban így vallott : „Akik a Sturm und Drang feliratot készítették, azok pontosan tisztában voltak annak irodalmi eredetével és a mögötte meghúzódó szellemiséggel. Akik azt a csoportot megalapították, azok 20-as éveikben járó szentimentálisan gondolkodó fiatalok voltak, akik némi romantikával gondoltak a törvény megszegésére, az engedetlenségre, a verekedésekre. Próbálták magukat megkülönböztetni a társadalmi normákat követő átlagembertől.”
A hasonló kínos incidensek elkerülése végett az MLSZ ellenőreinek ezúton is ajánljuk figyelmébe Goethe egy remek munkáját, a címe: Dichtung und Wahrheit, vagyis Költészet és valóság.
(Ultrasliberi)
