A legtöbb menekültstátust kérelmező személy Koszovóból, Pakisztánból, Afganisztánból, Algériából és Szíriából érkezik, de szakértők nem zárnak ki egy Ukrajna felől meginduló menekülthullámot sem. A menekültek nagy része csak tranzitországnak tekinti hazánkat Németország vagy Franciaország felé.

A migráció ugyanakkor a nemzetbiztonsági és egészségügyi kockázatok (például a fertőző betegségek megjelenése) mellett jelentős, több milliárd forintos kiadást is terhel az országra. 2012–2013-ban évente közel ötmilliárd forintot emésztett fel a menekültügy kezelése, a hazánkba érkező bevándorlók szűrése, ellátása.

A migránsok ellenőrzésében ma már ugyan hatósági jogköre van az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Terrorelhárítási Központnak is, egy konfliktus miatti nagy tömegű bevándorlás esetén azonban szakértők szerint szinte lehetetlen ellenőrizni, hogy a harcoló felek kit „dobnak át” a határon. Az embercsempész bandák a jelentős profit reményében készek merénylőket vagy terroristacsoportok logisztikai háttérembereit is átvinni az európai határokon, de a nem klasszikus fedést alkalmazó kémek, a fegyver- és a drogkereskedők is könnyen átkelhetnek az országon.

Tavaly óta drasztikusan megnőtt a hazánkba érkező menekültek száma. Az Európai Unióban sehol nem volt ekkora növekedés az előző évhez képest, annak ellenére, hogy az egész kontinenst érinti a probléma.

Magyarországon az elmúlt években átlagosan két-háromezer menedékkérelmet regisztráltak. Tavaly viszont a korábbi években nem tapasztalt mértékben növekedett a menedékjogi kérelmek száma, az előző évhez képest kilencszeresére, vagyis 2013-ban 18 900 menedékjogi kérelmet regisztráltak – közölte a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal.

(MNO nyomán)