Moszkva azt követelte az ENSZ BT rendkívüli ülésén, hogy indítsanak humanitárius missziókat Donyeckbe és Luhanszkba. Felajánlotta azt is, hogy eljuttatja a segélyszállítmányokat az ukrajnai városokba. Az amerikai ENSZ-nagykövet visszautasította ezt, mondván, az ENSZ ügynökségei és különböző segélyszervezetek "már a helyszínen vannak, s ha kell, készek növelni erőfeszítéseiket.
"Rendkívüli lépések megtételét" követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsában New Yorkban kedden (helyi idő szerint) Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a kelet-ukrajnai humanitárius helyzet drámai romlására hivatkozva, a nyugati hatalmak azonban Moszkvára hárították a felelősséget a kialakult helyzetért.
Csurkin megismételte Moszkva követelését, hogy hagyják jóvá humanitárius misszió indítását a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk városokba, s felajánlotta, hogy Oroszország kész a szükséges segélyszállítmányokat eljuttatni a térségbe a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) ellenőrzése mellett.
Rosemary A. DiCarlo amerikai ENSZ-nagykövet azonban visszautasította ezt, azt hangoztatva, hogy az ENSZ ügynökségei és különböző segélyszervezetek "már a helyszínen vannak, s ha kell, készek növelni erőfeszítéseiket".
DiCarlo emellett kétségbe vonta a létrejött rendkívüli BT-ülés szükségességét, és felszólította Oroszországot, hogy "tartózkodjon minden (az ukrajnai helyzetet) destabilizáló lépéstől".
Oroszország, amelynek kérésére összehívták a testület rendkívüli tanácskozását, katasztrofálisnak minősítette az ukrán hadsereg által ostromlott Donyeck és Luhanszk lakosságának helyzetét, és azzal vádolta a kijevi kormányt, hogy "tovább fokozza hadműveleteit".
Béatrice Le Fraper du Hellen, a francia ENSZ-képviselet első tanácsosa az ülésen szintén egyértelműen az oroszbarát szeparatistákat és Kreml-beli támogatóikat tette felelőssé a Kelet-Ukrajnában kialakult helyzetért. A keleti országrészből menekülők növekvő számával kapcsolatban a francia diplomata leszögezte, hogy "a lakosság mindenekelőtt a szeparatisták által provokált harcok elől menekül, miután azok elutasították Porosenko (Walzman) elnök feléjük kinyújtott kezét".
"Beszéljünk világosan: a szeparatisták erőszakcselekményei felelősek a donyecki és luhanszki lakosság helyzetének romlásáért" - hangsúlyozta Mark Lyall Grant brit nagykövet. "Az ukrán hatóságok által felszabadított városokban az élet visszatér a normális kerékvágásba, és az elmenekült emberek hazatérnek otthonaikba" - állította.
Válaszában Vitalij Csurkin "visszautasította a vita efféle átpolitizálását" és a Kijev oldalán kifejtett propagandát.
A vita felvezetésében John Ging, az ENSZ humanitárius műveleteinek igazgatója a kelet-ukrajnai humanitárius helyzet "folyamatos romlásáról" beszélt, hangsúlyozva, hogy ez mindaddig fennmarad majd, amíg az erőszak folytatódik.
Rámutatott, hogy a Kijev által a menekülők számára kijelölt "humanitárius folyosókat" gyakorta fegyveresek állják el. John Ging ezért felszólította "a konfliktus összes résztvevőjét, hogy engedjék szabadon és biztonságban mozogni a lakosságot, egyúttal biztosítsák a segélyszervezetek szabad hozzáférését a harcok helyszínén maradó civilekhez".
A világszervezet egyik illetékese kedden Genfben arról beszélt, hogy legalább 285 ezer ember kényszerült eddig elhagyni otthonát a Kelet-Ukrajnában zajló háborús konfliktus miatt, s a harcok hevesebbé válása "tömeges exodust" indíthat el.
(MTI nyomán)