Keksz Zsolt az MTI-nek szerdán küldött közleményében valótlannak nevezte a Nébih azon állítását, hogy a szarvasgombapesztó nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperkegombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel. Kiemelte, hogy a szarvasgombás pesztó csiperkegombából, szarvasgombából, olajból, sóból és borsból készül. Ezek megtalálhatók a termékcímkén is.
A pesztó mint élelmiszer több alkotórész összeházasításából készül a világ minden táján. Így ez a pesztó is több alkotórészből készült, de a vizsgálatok nem mutathatták ki azt, hogy a termék nem tartalmaz szarvasgombát, mivel az szabad szemmel is látható és ízlelhető – hangsúlyozta.
Kifogásolta a Nébih azon kijelentését is, hogy ő állította elő a botulizmust okozó termékeket. Hangsúlyozta, megkeresésére a hivatal azt válaszolta, hogy az ügy folyamatban van, csak részeredmények vannak, és a termelő eddigi rendelkezésére álló információk alapján minden vizsgálat negatív.
A Nébih még kedden válaszolt az MTI kérdéseire. Egyebek mellett azt írták, hogy a júniusi botulizmusmegbetegedések előidézésében érintett termékeket az egri kistermelő állította elő, két termék, a szarvasgombapesztó, illetve a humusz a „gyanúsítottak”, és az már kiderült, hogy a szarvasgombapesztó nem szarvasgombából, hanem vásárolt csiperkegombából készült, szarvasgombás olaj ízesítéssel.
Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy a kistermelő megbetegedést közvetítő termékeinek gyártása nagy valószínűséggel 2013 második felében történt, de termelési dokumentumok hiányában és eltérő lejárat alkalmazása mellett konkrét tételt, tételeket beazonosítani nem lehetett. Az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság 60 nappal meghosszabbította az élelmiszer-biztonsági vizsgálatot.
