Laurent Fabius a francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága előtt beszélve hozzátette: eddig egyetlen rendezetlen problémát sem sikerült megoldani, és az Egyesült Államok azt akarja, hogy a külügyminiszterek csatlakozzanak a július 2. óta zajló bécsi tárgyalásokhoz.

Mostanáig az 5+1 csoport országai (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína -, valamint Németország) nagyon homogén állásponton voltak, de az utóbbi néhány napban Franciaország képviselői több kérdésben "eltérő megközelítésre lettek figyelmesek - amelyek reményeim szerint nem maradnak fenn - a hatok egyes tagjai és Oroszország között" - mondta Fabius, anélkül, hogy részletezte volna a nézetkülönbségeket, illetve azt, hogy mely hatalmak nem értenek egyet Oroszországgal. "Meg akarjuk őrizni az egységet a hatok között, mert így sikerült elérnünk a korábbi megállapodást" - hangsúlyozta.

Diplomaták szerint Franciaország és más nyugati hatalmak kitartanak az Iránnal szembeni szigorúbb szankciók mellett, míg Oroszország és Kína, amelyek szorosabb kereskedelmi kapcsolatokat tartanak fenn Teheránnal, úgy vélik, hogy a kemény szankciók a kívánttal ellenkező hatást érhetnének el.

A tárgyalások fő célja egy olyan megállapodás kidolgozása, amely az iráni nukleáris programban a minimumra korlátozná annak kockázatát, hogy Teherán atombombát gyártson. Ezért cserébe feloldanák az Irán ellen bevezetett szigorú gazdasági szankciókat.

A hatoknak és Iránnak kevesebb mint két hetük maradt a teheráni urándúsítási programot illető nézetkülönbségek áthidalására és más kérdések megoldására a július 20-i határidőig. Diplomaták kedden azt mondták a brit hírügynökségnek, hogy John Kerry amerikai és a többi Iránnal tárgyaló ország külügyminisztere Bécsbe utazhat, hogy csatlakozzon a tárgyalásokhoz. Fabius megerősítette: az amerikai fél részéről erős igény van egy miniszteri szintű találkozóra július 20. előtt.

Fabius nyilatkozatára reagálva egy meg nem nevezett diplomáciai forrás a hatok köréből az orosz hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: Oroszország kitart amellett, hogy ne állítsanak "fölösleges követeléseket" Teheránnal szemben, és a záródokumentum ne jelentsen precedenst más országok nukleáris létesítményei ellenőrzésének szigorítására, maradjanak meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség jelenlegi ellenőrzési mechanizmusainak keretei között.

Egy, az orosz tárgyalóküldöttséghez tartozó forrás elismerte, hogy "a megközelítések valóban különböznek". De ezt - hangsúlyozta - nem lehet szakadásnak tekinteni a hatokon belül, csupán a záródokumentum kiegyensúlyozásáról van szó.

(MTI)