Ünnepi liturgiával kezdődött meg szombaton a szerbek világháborús megemlékezése az észak-boszniai Visegradon mesterségesen kialakított városban, Andricgradban.
A filmforgatási helyszínhez hasonló Andricgrad Emir Kusturica filmrendező ötlete alapján három évig épült, nevét Ivo Andric Nobel-díjas szerb íróról kapta, akinek híres regénye, a Híd a Drinán Visegradon játszódik.
Az 1389-es rigómezei csata szerb hősi halottjáról, Lázár fejedelemről elnevezett templomban Irinej szerb pátriárka tartott istentiszteletet, amelyen a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusai mellett Aleksandar Karadjordjevic szerb trónörökös és Emir Kusturica is részt vett.
A templomot a Koszovóban található Decani kolostor módosított másolataként építették, mert az eredeti templom a szerbek számára az egyik legfontosabb ortodox keresztény építmény, és egyben a legnagyobb középkori eredetű templom a Balkánon.
Az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet 100. évfordulója alkalmából adták át a kővárosnak is nevezett Andricgrad minden épületét és terét. A város kapuját Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök és Emir Kusturica rendező nyitotta meg ünnepélyes keretek között, átvágva egy vörös selyemszalagot. A megemlékezésre több ezren érkeztek a világ minden tájáról, közöttük mintegy 300 újságíró.
A főtéren alakítottak ki egy hatalmas falmozaikot, amely Gavrilo Principet, az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet elkövetőjét és az Ifjú Bosznia (Mlada Bosna) nevű délszláv egyesítést hirdető, a Monarchia ellen küzdő szervezet más tagjait ábrázolja.
Itt mondott beszédet később Dodik, Vucic és Kusturica. Késő este pedig fiatal színészek közreműködésével újrajátszották a szarajevói merényletet, amelyben Gavrilo Princip Gábriel arkangyalhoz hasonlóan, fehér szárnyakkal ereszkedik le a szarajevói utcára, hogy leadja lövéseit Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökösre és feleségére, Zsófiára. Majd Princip perét is lejátsszák a ma már ismert tényekkel kiegészítve.
Szombaton a nyugat-boszniai Bosansko Grahovóban megnyitották a közönség előtt Gavrilo Princip felújított szülőházát is.
A szerb politikusok nem akartak csatlakozni a központi, szarajevói megemlékezéshez, mert szerintük azzal, hogy Gavrilo Principet terroristának ábrázolják, Szerbiát teszik felelőssé az első világháborúért. A szerb megítélés szerint Princip szabadságharcos volt, aki az Osztrák-Magyar Monarchia elnyomása ellen küzdött.
Bekiabálások miatt félbeszakadt a szerb államfő ünnepi beszéde Koszovóban - petárdával is megkínálták
Sértő skandálás miatt megszakították Tomislav Nikolic szerb elnök Vitus-napi beszédét, amelyet a koszovói Gazimesztánon, az 1389-es rigómezei csata áldozatainak emlékművénél mondott volna el - számolt be a szerbiai B92 televízió.
Jobboldali fiatalok egy nagyobb csoportja bekiabálásokkal zavarta meg a szerb államfő beszédét, ezért Nikolicnak többször is újra kellett kezdenie mondandóját. Azt kiabálták: "elárultátok Koszovót", "Tomo szkipetár", "Vulin szkipetár". (A szerbek az albánokat nevezik szkipetárnak vagy siptárnak, a megnevezésnek gúnyos, megvető felhangja van.)
Egy másik csoport viszont megtapsolta és éltette az elnököt; "éljen Tomislav Nikolic", "éljen Szerbia" - kiáltották.
Nikolic többször is megpróbálta nyugtatni a kedélyeket, azt ismételgette: "mindannyian szerbek vagyunk", de beszédét végül nem tudta elmondani. Egy petárdát is az elnök felé dobtak, de a rendőrségnek nem kellett beavatkoznia.
Szent Vitus napja, az úgynevezett Vidovdan kulcsszerepet tölt be a szerb történelemben. Hatszázhuszonöt éve, 1389-ben a rigómezei csatában a Lázár szerb fejedelem vezette keresztény hadsereg az Oszmán Birodalom hadaival csapott össze. Lázár fejedelem és I. Murád szultán is elesett a harcmezőn, a csata a törökök győzelmével ért véget. A középkori szerb királyság megszűnt, a szerb területek fél évezredre török uralom alá kerültek. A szerbek attól kezdve gyásznapként gondolnak erre az időpontra. Az idők során a szimbolikus tartalom tovább növekedett, hiszen a ma már többségében albánok lakta Koszovót a szerbek nemzetük bölcsőjének tartják, így még több keserűséget okozott nekik, hogy 2008-ban elvesztették azt a területet, ahol annyi szerb vér folyt.
Világháborús centenárium - A szerb politikusok propagandára is használták az évfordulót
Politikai propagandára, Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság erejének bemutatására, illetve a jövőre vonatkozó tervek ismertetésére használták ki az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet 100. évfordulója kínálta alkalmat az Andricgradban (a boszniai Visegradban) tartózkodó szerb politikusok.
Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke kiemelte: ez a nap, a Vidovdan nagyon fontos a szerbség számára. Mint fogalmazott: "annak ellenére, hogy mások megsemmisítették a közös (boszniai szerb és szerbiai) földet, és valami olyat akartak rajta kiépíteni, ami csak az övék, sikerült leküzdenünk ezt, és ma van valamink, aminek a neve Szerbia, a vezetékneve pedig boszniai Szerb Köztársaság".
Dodik kijelentésével arra utalt, hogy az 1991-95-ös délszláv háborút lezáró daytoni békekötés következtében az országot két részre (entitásra) osztották, a főleg bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra, valamint a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két entitásból álló országnak Szarajevó maradt a fővárosa. Dodik többször is kifejtette már, hogy az általa vezetett köztársaságnak függetlenné kell válnia, a két részből álló, mesterségesen összetartott Bosznia-Hercegovina ugyanis nem működőképes.
Az évfordulóhoz kötődően most azt hangsúlyozta, hogy a Habsburg trónörököst lelövő Gavrilo Princip száz évvel ezelőtt nem Európa ellen támadt, hanem a szabadságért küzdött. Szerinte ez a szabadságvágy máig él a szerbségben. "Békére van szükségünk, és mi ezt szeretnénk elérni, a civilizált Európa részeivé akarunk válni, azt viszont nem akarjuk, hogy Európa egy bosnyák államot és a bosnyák nyelvet erőltesse ránk" - magyarázta.
Megismételte korábbi kijelentését, miszerint a Bosznia-Hercegovinában élő szerbek továbbra is harcolnak majd az autonómiáért, azzal a céllal, hogy a politikai folyamatok végül a függetlenedéshez vezessenek.
Rámutatott: az, hogy a szerbek nem a szarajevói központi ünnepségen emlékeznek a világháború centenáriumára, annak az eredménye, hogy "Szarajevót elvették a szerbektől, aztán meg elkezdtek megfosztani minket a történelmünktől is. Logikus volt, hogy onnan, ahonnan el kellett költöznünk, kivonjuk a történelmünket is, és azt idehozzuk."
Míg a bosnyákok merénylőként tekintenek Principre, addig a szerbek hősként tisztelik.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök arról beszélt, hogy Szerbiát gazdaságilag erős országgá kell tenni, ahol gazdag emberek élnek, és erre az országra mindig támaszkodhat majd a boszniai Szerb Köztársaság, de minderre a daytoni szerződés tiszteletben tartásával van lehetőség. Ezzel Vucic egyértelműen kifejezte azt a szerb álláspontot, amely szerint Szerbia nem támogatja a Dodik vezette országrész függetlenségi törekvéseit.
Emir Kusturica filmrendező nem csatlakozott a politikai beszédekhez, inkább azt kifogásolta, hogy Európában nincsenek a Nobel-díjasoknak szentelt városok, és kizárólag a kultúrának szentelt városrészeket is egyre ritkábban lehet találni.
A kővárosnak is nevezett Andricgrad Emir Kusturica filmrendező ötlete alapján három évig épült, nevét Ivo Andric Nobel-díjas szerb íróról kapta, akinek híres regénye, a Híd a Drinán Visegradban játszódik.
(MTI)
