Nehéz kezdet című írásában a konzervatív Le Figaro szerint "az angoloknak nem tetsző" volt luxemburgi miniszterelnök a régi iskolát képviseli, föderalista, de pragmatikus, olyan liberális, akinek központi kérdés lesz a 28 tagállam gazdaságának megerősítése a nemzetközi versenyben. A lap szerint azzal, hogy az állam- és kormányfők lemondtak arról, hogy konszenzussal jelöljék az új bizottsági elnököt, "nyílt válságot teremtettek Nagy-Britanniával". David Cameron ugyanakkor ügyetlenül viselkedett: olyan helyzetbe hozta a kollegáit, hogy azoknak Brüsszel vagy pedig az ő "diktátuma" között kellett választaniuk, s egy olyan szavazást kényszerített ki, amely egyértelművé tette London elszigeteltségét. A konzervatív lap kiemelte: a tagállamok "hazárd számításba fogtak, amikor elfogadtak egy megosztó jelöltet, és feltehetően végleges intézményi zavart idéztek elő".

Hasonlóan vélekedik a katolikus La Croix is, amely szerint Juncker "a politikai élet veteránja, aki nem fogja tudni megtestesíteni a változást". A baloldali Libération szerint is azok számára, akik megújulást reméltek, Juncker személye csalódást jelent. A lap kiöregedett dinoszaurusznak nevezte a politikust, aki már jóval többnek látszik a koránál.

A balliberális Le Monde szerint az Angela Merkel német kancellár által magára hagyott Cameron, az egyik legjelentősebb uniós ország vezetőjeként olyan elsöprő vereséget szenvedett, amely csak növeli annak a szakadéknak a veszélyét, amely felé Nagy-Britannia elindult az unióhoz való viszonyában. Juncker "tapasztalt európai, szenvedélye a közügyek intézése, szeret dolgozni, poliglott, az EU-ban elengedhetetlen kompromisszumteremtés mestere, tele jóindulattal és humorral" - hangsúlyozta a lap, amely szerint ugyanakkor "nem sértés megállapítani, hogy nem rendelkezik a brüsszeli új ember profiljával". A Le Monde szerint "ha, mint az valószínű, július 16-án megválasztja az Európai Parlament, Juncker egyik első feladata az lesz, hogy helyreállítsa a viszonyt Londonnal".

(MTI)

Korábban írtuk: