Amikor 1991-ben felbomlott a Szovjetunió, Ukrajna és a 2004 óta EU-tag Lengyelország gazdaságilag nagyjából egy szinten állt, ma már azonban utóbbi körülbelül négyszer gazdagabb államnak számít az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján. "A megállapodás potenciálisan akkora átalakulást kínál, mint amekkora Lengyelországban volt" - mutatott rá Nicholas Burge, a kijevi uniós delegáció kereskedelmi és gazdasági szekciójának vezetője.

"Tulajdonképpen ez az ajánlat Kijev számára, feltéve, ha tartani tudja a reformok ütemét" - fogalmazott. A szerződés azonban az előnyök mellett kockázatokat is rejt magában - hívta fel a figyelmet az AP amerikai hírügynökség.

A megállapodás központi eleme egy átfogó kereskedelmi egyezség, amely eltörli az ukrán és az uniós kormányok által kivetett vámok 99, illetve 98 százalékát. Ez az intézkedés vélhetően felpörgeti a kereskedelmet és a gazdasági növekedést, valamint új munkahelyeket is teremt. A vámok eltörlésének első számú haszonélvezője minden bizonnyal Ukrajna lesz, mivel exportjának negyede irányul az unióba.

Az ukrán exportőrök már a szerződés hatályba lépésétől kezdve jobban hozzáférhetnek az unióhoz, míg Ukrajna csak lassabban nyitja meg piacait, mivel iparának védelme céljából kialkudott magának egy 15 éves átmeneti időszakot. Az EU mindazonáltal megtartotta a korlátozó kvótákat a hagyományosan érzékeny szektornak számító mezőgazdaságban, így védekezve az olcsó ukrán konkurenciával szemben.

A megállapodás értelmében például egy évben csak 36 ezer tonna csirke érkezhet vámmentesen Ukrajnából az unió területére. Ez a mennyiség egyáltalán nem sok ahhoz képest, hogy a volt szovjet tagköztársaság több mint egymillió tonna csirkehúst termel évente. Brüsszel áprilisban már egyoldalúan csökkentette a vámokat Ukrajna megsegítése céljából.

Talán a kereskedelmi megállapodásnál is fontosabb az Ukrajna számára előirányzott 10 éves terv az uniós termékszabályozások átvételére. Ezeknek az előírásoknak az elsajátítása azért is fontos, mert megkönnyítik Kijev számára az Európán túli nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódást.

A társulási szerződés azt is megköveteli Ukrajnától, hogy változtasson az üzletkötési szokásokon. A közbeszerzési eljárásokkal, versenypolitikával, valamint a szerzői jogokkal kapcsolatos uniós szabályozás követése a remények szerint javítani fog a gazdaság helyzetén a korrupció csökkentése és a befektetői környezet kedvezőbbé válása révén.

Vologyimir Szigyenko, a kijevi Razumkov Központ közgazdásza szerint az egész ukrán gazdaságot modernizálni kell. Az intézményi változások nélkül nemigen lesznek hatékonyabbak a beruházások és a kereskedelem - hangsúlyozta.

Az uniós műszaki és egészségügyi előírások teljesítése azonban időbe fog telni. Ukrajna például egyelőre nem adhat el az EU-ban tejtermékeket, mivel a helyi szabályozások nem ütik meg az európai mércét. Bár a nagyobb tejtermelők már beruháztak korszerű fejőállomásokba és megfelelnek a nemzetközi kívánalmaknak, addig azonban nem exportálhatnak uniós országokba, amíg Ukrajna el nem fogadja a szükséges jogszabályokat és ki nem képzi az azok betartását ellenőrző felügyelőket, ezenkívül feltétel az is, hogy az unió tanúsítványt állítson ki a vállalatok megfelelőségéről. Mezőgazdasági szakemberek szerint az ukrán tej vagy sajt legkorábban 2015-ben jelenhet meg az európai piacon.

Ukrajna számára a társulási szerződés miatt rövid távon mindenképp kockázatot jelent Oroszország reakciója. Moszkvai tisztségviselők korábban közölték: ha Ukrajna aláírja a megállapodást, akkor Oroszország el fogja törölni a szomszédos országnak eddig biztosított szabadkereskedelmi kiváltságokat, és vámokat vet majd ki az onnan érkező árukra. Ez nem egy üres fenyegetés, mivel Oroszország Ukrajna legnagyobb exportpiaca: az ukrán kivitel 25,6 százaléka irányul oda.

Idén Moszkva minőségi okokra hivatkozva befagyasztotta számos ukrán termelő sajtszállításait. "Mi olyan piacokat akarunk, ahol nincsenek ilyen meglepetések" - szögezte le Viktor Pynzenyk, az ukrán parlament gazdasági bizottságának tagja, volt pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy "szabályok szerint szeretnének élni, nem pedig olyan döntések alapján, amelyeknél nem világos, hogy miért hozták őket.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ukrajnában már számos reformkísérlet dugába dőlt. Szidenko szerint azonban a mostani tiltakozó megmozdulások megmutatták, hogy az átlagemberek közül sokan már készen állnak a változásra, még ha a politikusok nem is. A közgazdász úgy látja, az EU szerepvállalásával megnő az esély a reformok sikerére. Pynzenyk rámutatott: az ukránoknak a saját érdekükben kell keresztülvinni a változásokat - nem Európa, az IMF vagy bárki más kedvéért.

(MTI nyomán)