A Kúriának hamarosan állást kell foglalnia arról, hogy miként vélekedik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről, amit a strassburgi bíróság "embertelen, megalázó büntetési nemnek" minősített, és a szabadon bocsátás lehetőségének mellőzése miatt elmarasztalta hazánkat, mindezeken túl több ezer eurós kártérítést szabott ki egy rablógyilkosnak.
Az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében emiatt a legfőbb ügyésznek hivatalból felülvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie, az új verdikt meghozatala során pedig a nemzetközi egyezménybe ütköző magyar jogszabályt nem lehet alkalmazni. Vagyis: az életfogytig maradhat, de a feltételes szabadon bocsátás lehetőségét biztosítani kell.
Hogy ki volt az, aki a rablógyilkos sirámait az emberi jogokra hivatkozva a nemzetközi bíróság elé vitte, így állítva pellengérre hazánkat? A Karsai-nemzedék legifjabb tagja, a Kuruc.info betiltásáról álmodozó antimagyarok népes táborát gyarapító Karsai Dániel. Nem hozott tehát szégyent kommunista történészként harcoló nagyapja és a kenyerét holokauszt-propagandistaként kereső apjára.
 Köszönjük, Karsai Dániel! |
A Legfőbb Ügyészség csak annyit közölt, hogy a strassburgi ítélet nem jogerős, így a felülvizsgálati eljárásról még korai beszélni. A kormány tehát vélhetőleg fellebbezett, és ebben az esetben az emberi jogi bíróság nagykamarája járhat el – ha a kifogás alapján ezt indokoltnak tartják. Csakhogy tavaly a tényleges életfogytigról az Egyesült Királyság ellen a nagykamara hozott hasonló tartalmú ítéletet, így szinte kizárt, hogy ismét az a fórum járjon el, tehát csak az időt húzhatjuk, de a döntés nagyjából véglegesnek tekinthető.
Előbb-utóbb az Alkotmánybíróságnak (AB) is mondania kell erről valamit.
A Szegedi Ítélőtábla éppen az emberi jogi bíróság tavalyi ítéletére hivatkozva fordult április elején az AB-hez, kezdeményezve, hogy a testület semmisítse meg a Btk.-nak a feltételes szabadon bocsátás lehetőségét kizáró rendelkezéseit. Minden elítéltnek joga van ugyanis ahhoz – mondta ki a strassburgi fórum –, hogy előre meghatározott időközönként, megismerhető szempontok alapján megvizsgálják, indokolt-e az érintett további fogva tartása.
 |
A legaljasabb gonosztevőnek is biztosítani kell az esélyt, hogy ismét rászabadulhasson a társadalomra
A konkrét ügy vádlottja előre kitervelten és nyereségvágyból három embert ölt meg, de a strassburgi bíróság leszögezte, hogy „minden fogvatartottnak – beleértve az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélteket – biztosítani kell a rehabilitáció lehetőségét és a szabadulásra való esélyt, ha a rehabilitáció sikeres volt”.
Így az első fokon kiszabott tényleges életfogytig az ítélőtábla szerint sérti az emberi jogok európai egyezményét. Hazai jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata esetén azonban az AB-t semmiféle határidő nem köti, így könnyen elképzelhető, hogy halogatják majd a döntést.
Strassburgban viszont mostantól kezdve minden esetben elmarasztalják majd az államot, ha egy életfogytiglanos panaszt tesz, és amennyiben a szabályozás nem változik, a folyamatos egyezménysértés miatt az Európa Tanács szégyenpadra ültetheti Magyarországot.
Alig ötvenen töltenek életfogytig tartó büntetést
A büntetés-végrehajtás adatai szerint egyébként tavaly decemberben csaknem ötvenen töltötték ténylegesen életfogytig tartó büntetésüket, miközben összesen mintegy 12 ezer elítéltet tartanak fogva. Ám hamarosan többen lehetnek, akik nem szabadulhatnak, mert 2010-hez képest megháromszorozódott a számuk, de a bíróságok az elmúlt évben is csak alig több mint húsz vádlott esetében hoztak ilyen döntést.
Trócsányi Lászlói igazságügy-miniszter a napokban azt nyilatkozta, hogy ez a büntetési forma biztosan megmarad. Szerinte az emberi jogi bíróság nem vizsgálta, hogy a kemény büntetőpolitika mellett létezik a kegyelmezési rendszer is, és a kettőt egymásmellé kell tenni, s ennek alapján lehet egy országról ítéletet mondani.
Az elnöki kegyelem intézménye "nem eléggé hatékony" Strassburgnak és a hazai "jogvédőknek"
Strassburgban azonban értékelték ezt is, de a nemzetközi fórum álláspontja szerint az elnöki kegyelem intézménye nem tekinthető "hatékony megoldásnak".
Az elítéltnek tudnia kell – fogalmaztak Strasbourgban –, hogy milyen magatartási szabályokat kell betartania, s miként kell viselkednie, ha valaha ki akar jutni a börtönből. A szakminiszter talán erre reagálva nyilatkozta a Heti Válasznak, hogy szeretnének egy külön kegyelmezési törvényt beterjeszteni, amely az eljárás rendjét szabályozza. A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint ez Strassburgnak kevés lesz.
Kádár András Kristóf úgy véli, az elnöki kegyelem meglehetősen esetleges, ráadásul az államfő döntését az igazságügy-miniszternek kell ellenjegyeznie, így jogon túli szempontok is érvényesülhetnek. A "jogvédő" úgy gondolja, a miniszter nyilatkozata is azt jelzi, hogy a tényleges életfogytiglan ügye átpolitizált kérdéssé vált, és ha ez így van, szerinte még kevésbé kellene politikusokra bízni, hogy emberi sorsokról döntsenek.
(Kuruc.info - Nol nyomán)
Kapcsolódó:
